Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese a tájékoztatón azt mondta, a három magyart három szírrel együtt – gépkocsijukat megállítva – augusztus 13-án hurcolta el egy katonai akció keretében a Szíriai Szabad Hadsereg damaszkuszi csoportja, amelyet már másnap azonosított a TEK. Ezt követően intenzív, komplex, sokszereplős tárgyalási időszak kezdődött, amelynek eredményeként augusztus 23-án döntöttek úgy a felkelők, hogy szabadon engedik a foglyokat. Az elengedés után a kiszabadultak találkoztak a szír katonasággal, amely ezután szavatolta a biztonságukat – részletezte.
Beszámolt arról is, hogy szombaton a magyar hatóságok kaptak egy közleményt a szabad hadsereg damaszkuszi szárnyától, amelyben egyebek mellett azt írták, hogy „augusztus 13-án egy ellenálló katonai egység katonai akció során a környéken elfogott egy rezsimhez tartozó speciális egységet. A későbbiekben kiderült, hogy közülük három szakértő magyar állampolgár”. Azt is írták – idézte a főigazgató-helyettes –, hogy „figyelembe vettük, hogy az említettek tevékenysége miatt önöknek nincs felelőssége, figyelembe vettük az önök jó szándékait ebben a tekintetben, és egyben kötelességüket polgáraik iránt. Emiatt a foglyokat méltósággal kezeltük az önök első kapcsolatfelvétele óta”.
Sok kérdőjel van még
Ebből a kommünikéből is látszik, hogy emberségesen, az egyezményeket betartva bántak a foglyokkal, nem történt semmilyen inzultus, de az is egyértelmű – mint minden ilyen szituációban –, hogy a foglyoknak értékük volt – mondta Bodnár Zsolt, aki kiemelte, nem fizettek pénzt a fogvatartottakért, és semmilyen egyéb követelést sem teljesítettek.
Takács Szabolcs Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország damaszkuszi nagykövetségének munkatársai jelen voltak a magyarok kiszabadulásakor, és aktívan részt vettek abban is, hogy Libanonon keresztül hazatérjenek. Jelezte egyúttal, hogy Magyarország fenntartja jelenlétét Damaszkuszban. Sok kérdőjel van még ugyanakkor az üggyel kapcsolatban: meg kell vizsgálni, miért és milyen körülmények között tartózkodott a három magyar Szíriában, milyen tevékenységet folytattak ott – sorolta.
A magyar kormányzati szerveknek semmi közük nem volt a három magyar szíriai tartózkodásához, jelenleg még szíriai beutazásuk körülményeit sem ismerik, csak annyit tudnak, magánkezdeményezés alapján utaztak a közel-keleti országba – jelentette ki. Hozzáfűzte: „itt utalnék vissza arra a kockázatra, amelyet nemcsak a saját személyes biztonságukra nézve jelentett az ott-tartózkodás, hanem Magyarország nemzetközi megítélésére is”.
Mondták, hogy hagyják el Szíriát
Ezzel összefüggésben megjegyezte: az elrablás körülményei, az elrablók személye és a magyarok múltja – korábban rendőrök voltak – olyan találgatásokra adhatott esetleg okot, hogy esetleg a magyar államnak bármilyen köze lehet a három magyar szíriai tartózkodásához. A helyettes államtitkár azt mondta: vizsgálni kell, hogy az ott-tartózkodásuk, az ottani tevékenységük körülményei ellentétesek-e valamilyen jogszabállyal. Emlékeztetett, a külügyi tárca a közelmúltban többször is felhívta a magyarok figyelmét, hogy a Szíriában tartózkodók lehetőség szerint hagyják el az országot, és senki ne utazzon oda.
A három férfi egyike ezt követően közölte: magánúton tartózkodtak Szíriában, rövid ideig, egy baráti meghívásnak eleget téve, és sem a szíriai rezsimhez, sem a felkelőkhöz nincs közük. Hozzátették azt is, hogy útjuknak nem volt köze korábbi magyarországi tevékenységükhöz. Fogva tartásukról annyit mondtak, hogy fizikálisan nem volt embertelen, de lélekben megviselte őket, és egy ideig még eltart, mire feldolgozzák a történteket. Egyúttal mindhárman megköszönték a magyar hatóságok munkáját. A Szíriából hazatért három férfi a nevét nem árulta el.
Hajdu János, a TEK főigazgatója a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a TEK munkatársainak az elvégzett munkáért, a partnerszolgálatoknak – amelyeket nem nevezhetett meg – és a Külügyminisztériumnak. Megjegyezte, egy kiszabadítás nem mindig jelenti azt, hogy „kommandósok ugrálnak”, ugyanis az lehetséges fizetéssel, tárgyalásos úton vagy erőszakkal. Jelen esetben ez tárgyalásos úton történt – rögzítette. Megerősítette továbbá, hogy a kiszabadulás előtti napokban ebben az ügyben is tárgyalt a Közel-Keleten, de a kívánt sikert nem ez hozta meg, hanem egy itthoni felderítési adat és az együttműködés egy külföldi társszervvel.
Az emberrablás
Ismert, 2012. augusztus 13-án délelőtt 9 és 11 óra között a szír főváros, Damaszkusz külvárosában fegyveresek állítottak meg egy gépkocsit, majd annak utasait – 3 magyar és három szír állampolgárt – elrabolták.
Arról, hogy a túszokat szombat hajnalban kiszabadították fogságukból a szíriai kormányhadsereg katonái, a Magyar Nemzet számolt be elsőként. Vasárnap még nem lehetett tudni, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) szakemberei részt vesznek-e az érintettek hazaszállításában. A három arab közül két szír férfi Magyarországon él hivatalosan, a lap információi szerint ők napokon belül szintén hazánkba érkeznek.
Nincs tartózkodási engedélyük
A harmadik arab tíz évig élt Budapesten, itt végezte el az egyetemet, majd családjával visszatelepült Szíriába. Nekik nincs magyarországi tartózkodási engedélyük, így a jelenlegi kaotikus szíriai belpolitikai helyzetben életük veszélyben van.
A Magyar Nemzet úgy tudja: Ibrahim Hasszán hétfőn felkeresi hazánk damaszkuszi nagykövetségét, s vélhetőleg menedékjogot kér maga és családja számára.
Nyomorúságos körülmények között sínylődtek azok a magyarok és szírek, akiket csaknem két hete raboltak el ismeretlenek Szíriában. Egyikük az MNO-nak elmondta, hogy a túszejtők fiatal, fundamentalista arabok voltak, akik nem tartoznak sem a kormányoldalhoz, sem a felkelőkhöz.
Nem tudtak a szakértők tevékenységéről
A külügyminiszter szerint ki kell vizsgálni, hogy a napokban kiszabadult három magyar állampolgár milyen tevékenységet folytatott Szíriában. Martonyi János az InfoRádió Aréna című műsorában hétfő este azt mondta: még a gyanúját is el kell hárítani annak, hogy a magyar hatóságok bármit is tudtak volna a túszul ejtett magyar szakértők munkájáról.
A külügyi tárca vezetője sajnálatát fejezte ki, amiért a három magyar a Külügyminisztérium felhívása ellenére Szíriába ment, és hangsúlyozta, a tárca nem tudott odautazásukról. Elmondta, ki kell vizsgálni, hogy a három magyar szíriai tevékenysége nem ütközött-e törvénybe, nem sértette-e az ország érdekeit. Tájékoztatása szerint a vizsgálatot azonban nem a Külügyminisztérium, hanem „az illetékes szervek” folytatják majd le.
A felvetésre, hogy egyes hírek szerint a magyarok szíriai kormánykatonák szakértőiként dolgozhattak, Martonyi János annyit mondott: köszönetet kell mondani a szír ellenzéknek, amiért „talán annak ellenére, hogy ezek az emberek a másik oldalon folytattak szakértői tevékenységet”, lehetővé tette a kiszabadulásukat.
Arra a riporteri kérdésre, kizárható-e, hogy a túszul ejtett, majd kiszabadult magyarok a háború utáni helyzetet készítették elő, a külügyminiszter nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de közölte: információik nem erről szólnak.
Kitért arra is, a magyar külpolitika egyik sarokköve, hogy az Aszad-rezsimnek távoznia kell.
Nem az első eset
Néhány hónappal ezelőtt, április végén ugyancsak Szíriában ismeretlen fegyveresek elhurcoltak két magyar állampolgárságú férfit, amikor rablótámadás történt egy cég telephelyén, az ország északkeleti részén. A fegyveresek különféle eszközök eltulajdonítása után bukkantak a magyarokra, akiket magukkal vittek. Hajdu János erről az esetről úgy nyilatkozott: „szinte már az erőnk végén járunk ebben az ügyben, mert azt gondolom, ember ennél többet már nem tud tenni, mint amit mi megteszünk” a társszervekkel együtt. „Hatalmas munkát végzünk. Van olyan hét, amikor optimisták vagyunk, és azt mondjuk, napokon belül megoldódik, aztán ez pillanatok alatt szertefoszlik” – fogalmazott, rámutatva ezzel arra, hogy Szíriában nehéz, szinte átláthatatlan a helyzet, hiszen folyamatosak a harci cselekmények, és az internet-, valamint a mobiltelefon-szolgáltatás is nagyon nehezen működik.
