Költségvetés: javult a hatékonyság

Javult a költségvetés végrehajtásának hatékonysága az Állami Számvevőszék szerint.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón kiemelte: a beszámoló jelentős javulást mutat, hiszen a 2010-eshez képest kettőről egyre csökkent az elutasító minősítések száma, és tízről szintén egyre csökkent a korlátozott minősítések száma. Elutasító minősítést akkor ad az ÁSZ, ha a kiadási főösszeghez mérten a talált hibák meghaladják a 2 százalékot és/vagy többféle szabálytalanság merül fel.

Az ellenőrzött költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóit – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az Uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével – elfogadó véleménnyel látta el az ÁSZ – összegezte az elnök, hozzátéve, hogy az NFÜ előirányzatainak felhasználására korlátozott minősítést adott az ÁSZ.

Hibák a számvitelben

Az uniós forrásoknál a megállapított hibák a számvitel területén találhatók, valamint a számvitelt támogató informatikai rendszerekkel kapcsolatos belső kontrollok nem megfelelő működésére vezethetőek vissza – jelezte Domokos László.  A 2011-es költségvetésben megjelenő EU források 913 milliárd forint összegben teljesültek, míg az EU költségvetéséhez történő 2011. évi hozzájárulás 233 milliárd forintot tett ki – ismertette az elnök.

Domokos László kifejtette: a 2007-2013-as időszak uniós operatív programjaira 2007-től a 2011 év végéig teljesített összes kötelezettségvállalás (5 415,9 milliárd forint) elmaradt az időarányostól, a hazánk számára rendelkezésre álló 8 209,3 milliárd forint összegű keret 66 százalékát érte el. Az Operatív Programokra teljesített, összesen 2 322,9 milliárd forint összegű kifizetések az időarányostól még jelentősebben elmaradtak, azok a teljes keret 28,3 százalékát érték el. Emiatt több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata.

4,3 százalékos többlet

Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy a tényleges deficit tavaly 1741,6 milliárd forint lett, amelynek alakulását főként a központi költségvetés egyszeri kiadási tételei – a Mol részvények vásárlása, az EU Bíróság ítélete miatti áfa-visszatérítés, valamint az önkormányzati alrendszertől és a MÁV Zrt.-től átvállalt hitelek – befolyásolták. A pénzforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százaléka lett, az európai uniós metodika (ESA 95) szerint kalkulált egyenleg pedig 4,3 százalékos többletet mutatott – emlékeztetett Domokos László.

Hozzátette: a központi költségvetés 2011. év végi bruttó adósságállománya 20955,5 milliárd forint volt, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, így az adósságráta a 2010. év végi értékhez képest 0,3 százalékponttal csökkent. Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, amelyet azonban kompenzált a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők vagyonának részeként a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott állampapírok bevonása – mondta az elnök.

Csökkenő hátralékállomány

Szólt arról is, hogy az adók és adójellegű bevételek (társasági adó, hitelintézeti járadék, általános forgalmi adó, jövedéki adó és illetékbevétel) előirányzatai összességében alulteljesültek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt hátralék-állomány ugyanakkor 3,9 százalékkal csökkent, 2011. év végén 2268,2 milliárd forint volt.

Domokos László hangsúlyozta: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 93,7 milliárd forintos előirányzatának átcsoportosítása – az elmúlt évek zárszámadásainak ellenőrzési tapasztalataival egyezően – több esetben nem volt összhangban a jogszabályban foglaltakkal, mivel a fejezetek olyan többletforrás igényét elégítették ki, amely előre valószínűsíthető, tervezhető volt. Körültekintőbb tervezéssel, a zárolások előrelátóbb meghatározásával a tartalékok jogszabálytól eltérő felhasználása elkerülhető lett volna – mondta. Az ÁSZ ezúttal hat javaslatot fogalmazott meg a jövőre nézve – jelezte az elnök.

Összehangolt tartalékfelhasználás

Az államháztartásért felelős miniszternek a fejezetek évközi többletigényeinek és a költségvetési tartalékok felhasználásnak összehangolására tettek javaslatot, míg az állami vagyonnal kapcsolatban a vidékfejlesztési miniszternek szóló javaslatuk a Nemzeti Földalap zárt szerződés-nyilvántartási rendszerének kialakítását célozza meg.

Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban Domokos László ismertette: azt javasolták az NFÜ elnökének, hogy a jogszabályi előírásokkal összhangban a fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatáról egyetlen, főkönyvi kivonattal és leltárral szabályszerűen alátámasztott beszámolót készíttessen.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének tett javaslat az adóbeszedéssel kapcsolatban az informatikai alkalmazások biztonsági szintjeinek meghatározására, illetve az adóhátralékok behajthatatlanná nyilvánítása belső kontrolljának megfelelő kialakítására vonatkozik. A nemzetgazdasági miniszternek címzett, ugyancsak az adóbevételekkel kapcsolatos ÁSZ-javaslat pedig az eljárási illetékek mértékének és beszedési költségének összhangba hozására irányul – mondta el Domokos László. Az ÁSZ ellenőrzése a központi költségvetés bevételi főösszegének 96, kiadási főösszegének pedig 91 százalékát fedte le.