Fábián István beszédében utalt a 474 éves helyi felsőoktatási hagyományokra és a DE jogelődjének 100 évvel ezelőtti megalapítására, megjegyezve: a Debreceni Egyetem a legnehezebb korszakokban is mindig meg tudott újulni, továbbvitte hagyományait, megőrizte értékeit.
„Ma ismét nehéz körülmények és várhatóan romló feltételek között” kell megfelelnie az egyetemnek – hangsúlyozta a rektor, rámutatva arra, hogy az elmúlt időszakban „elszigetelt és egyedi problémák túldimenzionálásával összességében megalapozatlan vélemények fogalmazódtak meg a magyar felsőoktatás egészének eredményességével kapcsolatban”, ami indokolatlanul rombolta az intézmények hazai és nemzetközi megítélését.
Tudatában vannak a gazdasági nehézségeknek
„Ezen kritikákat ürügyként használva az elmúlt időszakban jelentős forráskivonás történt a felsőoktatásból, évről évre csökken az állami szerepvállalás mértéke, (...) s bizonyos képzési területeken drasztikusan csökkent az államilag támogatott hallgatói létszám is” – sorolta Fábián István. A rektor szerint a felsőoktatás finanszírozása kapcsán „a magyar szürkeállomány jövője a tét”.
Mint mondta, tudatában vannak az ország gazdasági nehézségeinek, és bármennyire fájdalmas is, tudomásul veszik, hogy a felsőoktatásnak is áldozatot kell hoznia a helyzet konszolidálásáért. „Világosan látnunk kell azonban, hogy a felsőoktatásban végrehajtott eddigi forráskivonások és a következő évekre tervezett újabb elvonások – különösen átgondolt és következetesen végrehajtott szerkezeti változások nélkül – a magyar felsőoktatás komoly működési zavarait vetítik előre, amik a képzések minőségét is hátrányosan fogják érinteni” – fogalmazott Fábián István. A DE rektora kitörési pontként a felsőoktatási intézmények közötti minőség alapú differenciálást és az intézményi racionalizálást jelölte meg.
A Debreceni Egyetem célja
Fábián István szavai szerint a DE célja a kiemelt felsőoktatási intézménnyé válás, de az intézményfejlesztési tervükben rögzített feladatok sikeres végrehajtása „szükségessé teszi az egyetem szakmai, személyi, szervezeti és gazdasági autonómiájának teljes körű érvényesítését”.
„Csakis az erőforrásaival szabadon rendelkező és gazdálkodó intézmény lehet képes lehetőségei hatékony kiaknázására. Mindez feltételezi a fenntartó és az intézmény közötti harmonikus, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatrendszer meglétét” – szögezte le a DE rektora. Az elsőévesekhez szólva Fábián István meggyőződését fejezte ki, hogy jól döntöttek, amikor az egyetemet választották, s a bizalomért értékálló diplomát ígért a hallgatóknak.
„Tiszteletbeli debreceniek” lettek az elsőévesek
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere „tiszteletbeli debreceninek” fogadta az elsőéves hallgatóknak azt a 40 százalékát, akik az ország más területeiről, illetve más országokból érkeztek. Elismeréssel szólt a DE munkájáról, megjegyezve: kulcskérdés a magyar oktatás és tudomány szempontjából, hogy az ország egyik legnagyobb egyeteme hogyan teljesít. A polgármester továbbra is a város támogatásáról biztosította az intézményt.
A „tudás háromszöge”
José Manuel Leceta, a European Institute of Innovation and Technology igazgatója a tudás gyakorlatba való konvertálásának fontosságáról beszélt a tanévnyitón. Szavai szerint a tudományos ötletek megvalósulásának támogatására hozták létre az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet, amely a „tudás háromszöge”: a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és az üzleti élet szoros kapcsolatát hivatott elősegíteni.
Körösparti Péter, a DE hallgatói önkormányzatának (HÖK) elnöke a tanévnyitón „ellentmondásosnak, kiforratlannak” nevezte az új felsőoktatási rendszert. Bírálta, hogy sokan csak akkor kezdhetik meg tanulmányaikat, ha képesek megfizetni a költségeit, míg a keretszámok kapcsán azt mondta: vannak egyenlő és egyenlőbb területek. Ugyanakkor – mint fogalmazott – „örömhír, hogy az oktatási kormányzat ragaszkodik a hallgatókhoz”, végzésük után akár 12 évre is. A tanulmányi szerződések kapcsán „modern kori röghöz kötésről” beszélt a HÖK elnöke.
A DE tanévnyitóján jubileumi diplomákat és kitüntetéseket adtak át. Fábián István rektor a Debreceni Egyetemért Emlékérmet adományozott Risztov Éva londoni olimpiai bajnoknak, aki az egyetem állam- és jogtudományi karán, igazgatásszervező alapszakon végzi tanulmányait.
Orbán Viktor a Tranzit fesztiválon arról beszélt, hogy Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után, azt ugyanis „nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még sok minden rossz – jelentette ki. Hozzátette: önműködő pénzügyi rendszerre van szükség, az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint megvalósítható az önfenntartó felsőoktatás. Mezey Barna erről a Hír TV Rájátszás című műsorában beszélt.
Tarlós István arra kérte a diákokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén, hogy őrizzék meg az egyetem hagyományait, legyenek bátrak és kitartóak, és a diploma kézhez vétele után „legyenek a nemzet hűséges építőmesterei”, maradjanak itthon, és segítsék az országot.
