Weinek Leonárd – aki a korábbi tárgyaláson tagadta bűnösségét – pénteken a bírónak válaszolva elmondta, hogy öt-hat tanácsadója volt. A vádbeli esetekben hetente egyszer másfél-két órát beszélgettek, és ezek „korrepetálás jellegűek” voltak. A bíró megkérdezte: miként tudta megjegyezni a „sok jó tanácsot”, amit kapott, ha nem készült feljegyzés, írásos emlékeztető a megbeszélésekről? Weinek az elődei által kialakított, „beállt rendszerről” beszélt az önkormányzati tanácsadók alkalmazásában, hozzátéve, hogy minden frakciónak voltak ilyen segítői. „Nem gondoltam volna, hogy ilyen támadások érnek” – mondta, majd megjegyezte, hogy a sajtó támadásai nyomán maga szigorított a rendszeren, fokozta az ellenőrzést és intézkedett a dokumentálásról.
A Hír Televízió helyszíni tudósítója is beszámolt a volt zuglói polgármester részletes vallomásáról, melyből kiderült, Zuglóban is kulcsszerephez jutott Gál György egykori VII. kerületi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnök, aki a VII. kerületi ingatlanpanamákban is érintett.
Weinek Leonárd elmondta, nem volt olyan stratégiai kérdés, amiben ne kérte volna ki Gál véleményét. Hunvald György egy másik bizalmi embere, Dudoglo Pavel is végzett bizonyos tanácsadói tevékenységet Zuglóban, parkolási kérdésekben. Weinek Leonárd ugyanakkor elismerte, nem sok haszna volt ezeknek a tanácsoknak, hiszen a közgyűlés a javaslatok többségét leszavazta.
Amikor a tanácsadók végzettsége, szakképzettsége felől érdeklődött a bíróság, Weinek megjegyezte: „az önkormányzat nem kutatóműhely”, a bizalom és a tapasztalat a legfontosabb. Majd hozzátette: időnként olyan karakterű emberekkel kellett küzdenie, akikhez ilyen tanácsadókra volt szükség.
Hunvaldék meg sem vizsgálták, kell-e tanácsadó
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2007-ben Hunvald György elsőrendű vádlott, az erzsébetvárosi önkormányzat szocialista polgármestere, országgyűlési képviselő és Weinek úgy döntött külső tanácsadók alkalmazásáról, hogy meg sem vizsgálta, az önkormányzat maga el tudja-e látni a munkát. A tanácsadók kerületi önkormányzati képviselők voltak, valamint egy közös barát.
A tanácsadók többségének nem volt az érdemi tanácsadás ellátásához szükséges szakirányú végzettsége, a megbízási díjakat tényleges szerződésszerű teljesítés nélkül elfogadták. A két polgármester e szerződésekkel valójában az érdekkörébe tartozókat akarta jövedelemhez juttatni – áll a vádiratban.
400 ezer forintos díjazás
Az ügyészség szerint a bűnsegédként megvádoltak jobbára havi 400 ezer forintos díjazást kaptak közbiztonsági, városfejlesztési, gazdasági vagy szociális ügyekkel kapcsolatos tanácsadás címén, tényleges teljesítés nélkül. Erzsébetváros három zuglói képviselőnek mintegy 20 millió forintot fizetett ki a megbízási szerződések alapján, Zugló pedig hasonló jogcímen két erzsébetvárosi képviselőnek és a két polgármester közös barátjának fizetett összesen mintegy 28 milliót. A két polgármester a vád szerint megsértette az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás kötelezettségét.
Az első tárgyaláson tagadta bűnösségét Hunvald György is, akit az erzsébetvárosi milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek miatt indult büntetőperben első fokon, nem jogerősen februárban másfél év letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Törvényszék. Abban az ügyben Hunvald Györgyöt éppen tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban ítélték el.
Csak Hunvaldra kértek letöltendő börtönbüntetést
Kizárólag Hunvald Györgyre kért az ügyész letöltendő börtönbüntetést a tanácsadói szerződések miatt – ezt az Erzsébetvárosi Önkormányzat jogi képviselője mondta el a Hír TV Rájátszás című műsorában. Futó Barnabás hozzátette: a többi vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett büntetést tartalmaz az indítvány. Az egykori szocialista polgármesterszerdai tárgyalásán azt mondta, nem érti az ellene felhozott vádakat és a korábban neki dolgozó alkalmazottak nevére sem emlékszik.
