Ahová nem jut el az érzelmek morajlása

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Kónya István, a Kúria másodelnöke az igazságtételről és a koncepciós perek szervezőiről is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

BL
2012. 09. 06. 2:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ön eszerint már civil bíróként kapta meg azoknak a régi katonatiszteknek a rehabilitációs ügyeit, akiket 1945 után háborús és népellenes bűncselekmények miatt ítéltek el.
– Ez így van. A rehabilitációs eljárásokat egyébként a rendszerváltozás után a legfőbb ügyész kezdeményezte a hajdani elítéltek felmentését indítványozva. Ezután a Legfelsőbb Bíróságnak kellett meghoznia a döntést minden olyan ügyben, amelyben hajdan a népbíróságok országos tanácsa járt el. Így kerültek hozzánk a tábornokperek, köztük elsőként Jány Gusztáv vezérezredes ügye. Rabóczki Ede volt a tanács elnöke, Gyürkés Tamás a szavazó bíró, jómagam pedig az ügy előadója.

– Időnként máig is fellángol a vita: hogyan helyezhette hatályon kívül 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság azt a halálos ítéletet, amelyet a népbíróság hozott meg Jány Gusztáv ügyében. A Donnál harcoló második magyar hadsereg parancsnokát 1947-ben háborús bűntett miatt kivégezték. Milyen eljárás előzte meg az önök rehabilitációs döntését?
– A bírói munkával rendszerint együtt jár dokumentumok tanulmányozása. Ebben az ügyben a szokásosnál is lényegesen több iratot vizsgáltunk meg. Átnéztük a hadtörténeti levéltár iratait, az egykori parancsokat, levelezéseket, a hajdani katonai rendszabályokat és a magyar királyi honvédség szolgálati szabályzatát. Feladatunk alapvetően a népbíróság 1947-ben meghozott döntésének elemzése, megítélése volt, megértéséhez azonban számos korabeli jogszabályt, utasítást is értelmeznünk kellett. Jány Gusztávot a Legfelsőbb Bíróság végül felmentette, mert olyan cselekményekkel vádolták, amelyeket nem követett el. Ugyanakkor nem foglaltunk állást olyan kérdésekben, amelyek megítélése a történészek feladata. Nem volt elemzésünk tárgya a hadmozdulatok katonai, szakmai szempontú értékelése, s annak eldöntése sem, hogy igazságos vagy igazságtalan volt-e a háború.

A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.