Kész átverés a Gyurcsány-MSZP-közeledés?

A közeljövőben nem fog választási szövetséget kötni egymással az MSZP és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció.

Az mno.hu információi szerint a hétvégi Demokratikus Koalíció–MSZP-közeledés kapcsán nem várható jelentős áttörés. A szocialista táboron belül mindenképpen pozitív visszhangra talált, hogy a bukott miniszterelnök elismerte, az MSZP a legerősebb az ellenzéki oldalon, és hajlandó alárendelni magát a pártnak. Ennek ellenére nem várható, hogy a két párt szövetséget kötne a 2014-es választások előtt, mivel a DK 2011 októberében szakadt ki az MSZP-ből, és eléggé furcsa lenne, ha ilyen rövid idő után ismételten összeállnának.

Forrásaink szerint a közeledés mögött az is áll, hogy a két alakulat bizonyos szempontból így próbál megfelelni a baloldali közvélemény akaratának, akik az egységet szorgalmazzák. Gyurcsányék egyértelműen médiafigyelmet szeretnének kiharcolni, hogy ezzel is folyamatosan napirenden legyenek. A szocialista pártban úgy vélik, hogy a DK-nak egyedül kell indulnia a választáson, és majd azt követően kiderül, hogyan tovább.

Átlépések

A két párt sajátságos viszonyára utalhat az is, hogy az éhségsztrájkot követően mintegy 250-300 szocialista tag lépett át a DK-ba. Gyurcsány ezekkel az átlépésekkel is növelni szeretné a mozgásterét, de az MSZP-ben ennek ellenére sokan nem szeretnének velük szövetséget kötni, mivel túlságosan nagy tehertételnek éreznék a bukott miniszterelnököt. Egyesek azt is megkérdőjelezik, hogy a politikus letett volna arról, hogy még egyszer miniszterelnök legyen.

Az MSZP és a DK közötti közeledés Gyurcsány éhségsztrájkja kapcsán bontakozott ki, mivel többek között a szocialisták beálltak a volt miniszterelnök által szervezett szombati tüntetés mögé is. A Batthyány-örökmécsesnél tartott demonstráción pedig Lendvai Ildikó is megjelent, és Mesterházy Attila is támogatásáról biztosította a rendezvényt. Akkor Gyurcsány úgy fogalmazott: bár sok vitája van az MSZP elnökével, de ha „az az ára a demokratikus ellenzéki koalíció létrejöttének, hogy Attila a jelölt és ezt mindenki támogatja, én az elsők között fölemelem a kezemet”.

A Kossuth téri éhségsztrájk ügyében egyébként kérdéseket intézett az országos rendőrfőkapitányhoz Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. Szabó a „rendezvény” befejezését követő 15 napon belül várja az országos rendőrfőkapitány válaszát, valamint az eseménnyel kapcsolatosan keletkezett valamennyi irat és más dokumentum másolatát.

Az LMP hidegen fogadta

Gyurcsány egyébként egy négypontos tervet is megfogalmazott hallgatósága előtt, amelyben többek között azt követelte, hogy a demokratikus ellenzéki pártok ne vegyenek részt a választási eljárásról szóló parlamenti vitában. Ennek kapcsán Józsa István, az MSZP-s képviselő azt mondta, testületi döntés ugyan még nem született a kérdésben, de a „dolog súlyát tekintve” valószínűnek tartja ezt a lépést, mivel meggyőződésük szerint a választójogról csak szélesebb társadalmi konszenzus alapján lenne szabad dönteni.

Az LMP egyértelműen elutasította a gyurcsányi ajánlatot, mivel Heltai László, a párt szóvivője közölte, nem kívánják bojkottálni a vitát, ugyanis annak során ki szeretnék fejteni véleményüket. Noha erről majd a képviselőcsoportnak kell határoznia, egyelőre az sem merült fel, hogy a törvényről döntő szavazástól távol maradjanak.

Összességében jól látszik, hogy a DK, érzékelve a küszöb alatti támogatottságot, mindenképpen szeretné biztosítani a helyét a 2014-es választások után létrejövő parlamentben. Az összefogás egyértelműen az ő érdekük, miközben a többi ellenzéki alakulat egyelőre nincsen rákényszerülve arra, hogy közel két évvel a választások előtt elkötelezzék magukat a bukott miniszterelnök mellett.