„A küldetés döntő és kritikus szakaszába ért. Eljött az idő, hogy Afganisztán népei kezükbe vegyék a sorsukat. Ennek érdekében átalakítjuk a missziót is: a hangsúly a tanácsadáson, mentoráláson, felkészítésen lesz. Ezzel egy időben a NATO megkezdi csapatainak kivonását” – hangoztatta beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter.
Komoly feladat
Hozzátette, az afganisztáni misszió ma a Magyar Honvédség legnehezebb és legfontosabb vállalkozása. Olyan tapasztalatokat szereznek meg a magyar katonák, amelyeket a gyakorlótéren nem lehetséges. Úgy vélte, mindez egy egész katonanemzedék számára jelent komoly gyakorlatot, amit szükség esetén a haza védelmében fel lehet használni.
Mint az mno.hu beszámolt róla, a kormány döntésének értelmében Magyarország és a Magyar Honvédség (MH) a jövőben új módon vállal új szerepet az afganisztáni NATO-műveletekben.
A nemzetközi közösség és az afgán hatóságok is nagyra értékelik a magyar katonák teljesítményét a közép-ázsiai országban – mondta korábban Hende Csaba.
Ismert, a kormány kiemelt törekvése volt az önkéntes tartalékosi rendszer létrehozása. Míg a kormányváltáskor összesen 17-en voltak, számuk ma már több ezerre rúg. A cél, hogy 2014-re 8000-en legyenek.
Magyarország változatlanul támogatja majd a NATO afganisztáni szerepvállalását, azonban a nemzetközi folyamatoknak megfelelően – a NATO-csapatok 2014-ben vonulnak ki az ázsiai országból – jelentősen átalakítja a részvételét a műveletekben. Októbertől átmenetileg ugyan nő a magyar részvétel az afganisztáni NATO-műveletekben, 2013 tavaszától azonban jelentősen csökken.
A kivonulás után Afganisztánban hagyhatja felszerelése egy részét a Magyar Honvédség. Az előtt fél évig pedig magyar katonák őrzik majd a kabuli repülőteret – erről szintén Hende Csaba beszélt korábban egy ünnepségen, ahol az egyik legnagyobb gyógyszergyártó cég ajánlotta fel készítményeit a magyar katonák számára.
Misszió magyar módra
A külföldi misszióban való részvétel nemzetközi elismerést és presztízst szerzett Magyarországnak és a nemzeti érdekeinket szolgálja – mondta korábban Hende Csaba. Hazánk jelenleg egyébként 340 katonát állomásoztat Afganisztánban az afganisztáni nemzetközi haderő (ISAF) részeként. A cél, hogy olyan fejlesztéseket végezzenek el, olyan infrastruktúrát hagyjanak maguk mögött, mellyel komolyan javíthatják az afgánok életfeltételeit a NATO-csapatok kivonulását követően.
A Magyar Honvédség tartományi újjáépítési csoportja (PRT) 2004 augusztusában látott munkához a Kabulhoz közeli Camp Julien táborban. A könnyű gyalogszázadnak a járőrözést, az objektumvédelmet, a kutatás-mentést és a konvojok kísérését szabták feladatul. 2006-tól a magyar misszió vette át a NATO bagláni székhelyű tartományi és újjáépítési csoportjának irányítását.
Áprilisban az atlanti szövetség védelmi és külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy 2014 után harcoló erők nem lesznek Afganisztánban. A brüsszeli tanácskozáson a tagállamok megegyeztek a 2014-ig zajló rendezés egyes állomásaiban. Májusban a chicagói NATO-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök méltatta az afganisztáni magyar erők munkáját. „A magyar katonák nagyszerűen teljesítettek, széles körű elismerést harcoltak ki Magyarországnak” – hangsúlyozta akkor.
