A külügyminiszter az Amerikai Zsidó Bizottságnak írt levelében, amely szerdán jutott az MTI birtokába, azt is hangsúlyozta, hogy a magyarok feltétel nélkül elkötelezettek a kisebbségek védelme mellett, a gyűlölet-bűncselekmények törvényi szabályozása a világon az egyik legszigorúbb, és a Velencei Bizottság nemrégiben állapította meg, hogy a kisebbségek jogairól rendelkező magyar jogszabály a lehető legteljesebb védelmet nyújtja, amelyet a nemzetközi szerződések előirányoznak. Ezt az elkötelezettséget az is indokolja, hogy több mint kétmillió magyar él a szomszédos országokban, és tőlük a 20. század nagyobb részében megtagadták az alapvető jogokat – emlékeztetett.
A Népszabadság hétfői számában számolt be arról, hogy az Amerikai Zsidó Bizottság, a B\'nai B\'rith zsidó szervezet és az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának Felsőfokú Holokausztkutató Központja korábban levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kifogásolva a magyarországi Horthy-emlékműveket.
A levélre Martonyi János július 18-án válaszolt. Úgy fogalmazott, a kisebbségek védelme a holokauszt tanulságai miatt is fontos minden magyar demokratikus erőnek. A szabadságszerető emberek, akik világszerte az elnyomás ellen küzdenek, számíthatnak a magyarok támogatására – hangsúlyozta.
Ma sincs konszenzus Horthy megítéléséről
A Horthy-emlékművekkel kapcsolatban kiemelte, az egykori kormányzó megítéléséről ma sincs konszenzus. Az igazán alapos kutatások és a nyilvános viták Magyarország 20. századi történelméről csak a rendszerváltozás után indulhattak meg, ezért nem meglepő, hogy máig nincs egyetértés a történelmi személyiségekről – mutatott rá.
A külügyminiszter mindazonáltal hangsúlyozta: a kormánynak nem áll szándékában Horthy Miklós rehabilitálása. Kifejtette, azokban az országokban, amelyek nem tartoztak a szovjet blokkba, már évtizedekkel korábban elkezdődhettek a viták saját történelmükről, ettől függetlenül a diszkrimináció és a rasszizmus minden formája elleni harcnak minden országban egyaránt fontosnak kell lennie.