Tarlós: Csak a Fidesszel

Budapest főpolgármestere még nem döntötte el, folytatná-e a munkát a következő ciklusban, ám más politikai formációval kizártnak tartja az együttműködést.

Visszaszereztek 21 milliárdot

Tarlós István fontosnak nevezte, hogy megoldották az Alstom-szerelvények ügyét, a legnagyobb sikernek pedig a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlását tartja. A városvezetést továbbra is foglalkoztatja a stratégiai fontosságú társaságok visszaszerzése, jelenleg a vegyes tulajdonú Fővárosi Csatornázási Művek ügyét mérlegelik.

Szólt arról is, hogy megkezdődött a Közraktárak, vagyis a CET-beruházás kivitelezési hibáinak kijavítása, az épület a város birtokába került, és „keserves” tárgyalásokon sikerült visszaszerezni 21 milliárd forintot abból a 31 milliárdból, amelyet a szerződés szerint a városnak ki kellett volna fizetnie az ehhez képest mindössze nyolcmilliárd forintos beruházásért. A további projekteket sorolva elmondta: számos városrészben „valódi kerékpárutakat” építettek, megindult a Széll Kálmán tér felújításának tervezése, még e ciklusban megkezdődik a Római parti árvízvédelmi mű kivitelezése, folytatódik a Budapest szíve program, és megkezdik az óbudai gázgyár rehabilitációját.

Fejleszteni kell a mecenatúrát

Arról is beszélt, hogy a Belügyminisztériummal és a Máltai Szeretetszolgálattal közös „társadalmi megbékélés” program eredményeként jóval kevesebb hajléktalan él közterületen, az érintettek emberibb körülmények közé kerültek, s mintegy 4-500 embert rendszeresen foglalkoztatnak a fővárosi közszolgáltató cégek. Az elmúlt télen három új szállót adtak át, napokon belül pedig megnyitják a negyedik intézményt, a Szabolcs utcában.

A kórházak központi irányítását, az általános iskolák és szakiskolák állami kézbe adását a főpolgármester jó lépésnek tartja, a gimnáziumok esetében azonban azzal „messzemenőkig nem ért egyet”. Szerinte azoknak az önkormányzatnál kell maradniuk, mert a patinás gimnáziumok öregbítik a város hírnevét. Jelezte: tart attól, hogy nemcsak a normatívát fogja „elvinni” az állam.

A kulturális szférában a mecenatúra fejlesztése mellett érvelt, mert a pénzhiány miatt nehezen működnek a színházak, a mozikra még kevesebb jut, az egyetlen megbízhatóan gazdálkodó intézmény a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és annak hálózata. Kitért arra, 14 színház közül kettőnek az élén volt változás, a József Attila Színházban ennek gazdasági oka volt, s egy év alatt talpra állt az intézmény.

Mérlegeli az újraindulást

Az Újszínházra utalva úgy fogalmazott: van egy „megengedő, ultraliberális réteg”, amely szerint csak akkor van demokrácia, sokszínűség, ha ők irányítanak és a „rózsaszín különböző árnyalatai vannak jelen”. Ebből vannak a feszültségek – folytatta –, s ha tényleg sokszínű, nem csak egyféle irányultságú színházra van igény, akkor nem baj, ha a vezetés „heterogénebb”. Közölte: szeretné, ha Budapesten magyar és külföldi klasszikusokat játszanának klasszikus rendezésben, ennek bázisa lehet az Újszínház.

Tarlós István szerint nem tart ott a város, ahol mostanra tervezte: ennek egyik oka „a kommunikáció torzulása”, a másik pedig, hogy többet szeretett volna kiszakítani Budapest számára a központi büdzséből. Azt mondta: a mostani munka a következő ciklusban érne be, s pislákol benne valami a jövőt illetően, a döntése azonban függ mások mellett attól, mekkora súlya lesz a fővárosnak, mennyi ambíciója lesz, továbbá hogy mit tervez a Fidesz és a miniszterelnök.

Leszögezte: semmilyen más politikai formációval nem tudja elképzelni az együttműködést. Emellett megjegyezte, hogy a személyére vonatkozó közvélemény-kutatási adatok jelenleg biztatóak, s az újraindulásra vonatkozó döntése ezen felmérésektől is függ majd.