A rendezvényen megjelent Sólyom László volt köztársasági elnök, a hetilap szerkesztőbizottságának tagja. „A tudás elsajátítása kötelesség, a megszerzett ismeretanyag köztulajdon, annak elterjesztése, átadása közérdek” – mutatott rá Vizi E. Szilveszter.
A hetilap szerepét méltatva az MTA korábbi elnöke rámutatott, hogy az Élet és Tudomány a természet-, a műszaki, a társadalomtudományok és a művészetek egységének elvét követi, arra törekszik, hogy ezek eredményei a mindennapi kultúra részévé váljanak. A cikkek 40-40 százaléka a társadalom-, illetve természettudományokkal foglalkozik, a cikkek 20 százalékán pedig a művészetek és a műszaki tudományok osztoznak. A lap olvasóinak ötödét a 29 évesnél fiatalabb korosztály adja, ami igen jó eredmény a nyomtatott sajtó fokozatos térvesztése és az internet térnyerésének időszakában.
Az ismeretterjesztés fontossága
Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy a hetilapot Magyar Örökség Díjjal ismerték el, vagyis az Élet és Tudomány olyan értékeket közvetít, amelyek egyaránt fontosak a határon inneni és határon túli magyarság számára. „Létfontosságú, hogy minél több iskolába eljusson a hetilap” – mutatott rá az akadémikus, hozzátéve, hogy a Fáy Alapítvány jóvoltából jelenleg 600 hazai oktatási intézménybe, januártól pedig 100, határon túli iskolába jut el a kiadvány térítésmentesen.
Csépe Valéria akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a „különleges szerepet” betöltő hetilapot méltatva rámutatott az ismeretterjesztés fontosságára. Megfogalmazása szerint tudás nélkül nincs „felelős állampolgár”, aki megfontoltan vesz részt az ország dolgaiban. Falus András akadémikus, a TIT alelnöke azt emelte ki, hogy az Élet és Tudomány egyfajta „révkalauzként” szolgál a mindent elöntő információáradatban.
Az élvonalban
Kollár László Péter, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke szerint az Élet és Tudománynak, az ismeretterjesztésnek abban van szerepe, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudomány iránt. Mint kifejtette, a magyar tudomány több területen is a világ élvonalába tartozik, ám 1000 főre mindössze két kutató jut, míg az európai átlag ennek másfélszerese, Finnországban és Németországban pedig a kétszerese. Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy a folyóirat százezres olvasóközönséghez jut el hetente.
„A hetilapot a Nobel-díjas Szentgyögyi Albert kezdeményezte 1946-ban, aki a bevezető gondolatokkal elindította a folyóiratot. Azt ünnepeljük, hogy 65 éve, 1947-ben volt az első teljes évfolyam. Az Élet és Tudományt egyfajta heti párbeszédnek képzelte a kutatók és a nagyközönség között. Arra törekszünk, hogy a lap kétharmadát maguk a kutatók írják, akik első kézből tudnak beszámolni a kutatásaikról. A szerzők a legkülönfélébb korosztályokba tartoznak, vannak nagy, klasszikus ismeretterjesztő egyéniségek, mint például Almár Iván csillagász, a szerkesztőbizottság tagjai is nagy tekintélyű tudósok, de tudatosan törekszünk arra, hogy fiatal kutatókat is bevonjunk” – ismertette Gózon Ákos.
magyarnemzet.hu
Ami hatalmas pofon a norvég kézilabdának, az remek hír a magyarnak
