Az MSZP és szövetségese nem írta alá a dokumentumot

A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatának aláírói támogatják, hogy minden külhoni magyar állampolgár élhessen szavazati jogával.

Az aláírók tiltakozásukat fejezték ki a református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása kapcsán, ami ellentmond a nemzetközi jogi elveknek, és szolidaritást vállalnak a politikai nyomásra, igazságtalanul, első fokon három év börtönre ítélt Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás egyházügyi jogásszal, az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjaival. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és a fejlesztésről szóló megállapodást.

Aggodalom Kárpátalján és Vajdaságban

Reményüket fejezték ki továbbá, hogy Ukrajnában megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések az új nyelvtörvény végrehajtásához. Sajnálatosnak tartják ugyanakkor, hogy az ukrajnai parlamenti választókerületek kialakításánál nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmi helyzetét. Az európai gyakorlattól idegennek ítélik azokat az ukrajnai törekvéseket, amelyek a büntetőjog körébe vonnák a kettős állampolgárság kérdését.

Aggodalmukat fejezték ki a szerb alkotmánybíróság döntése miatt, amely a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit taglaló törvény 22 rendelkezését alkotmányellenesnek minősítette. Előremutatónak tartották, hogy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja, és a Híd-Most aláírta A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumot. Megállapodtak abban, hogy minden törvényes eszközzel támogatni fogják a révkomáromi Selye János Egyetem jelenlegi egyetemi rangjának megőrzését.

Üdvözölték azt is, hogy Horvátországban tiszteletben tartják a kisebbségek, köztük a magyar nemzeti közösség szerzett jogait, és elégedettségüket fejezték ki, hogy az év elején hivatalba lépő szlovén kormány is vállalta az általános nemzetiségi törvény elfogadását.

---- Nagyon komoly munkát végeztek ----

Nagyon komoly munkát végeztek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XI. ülésének résztvevői – összegzett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a testület keddi budapesti ülésének végén. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt kiemelte: a zárónyilatkozathoz minden parlamenti párt és nemzetrész megtehette javaslatát, és szavai szerint maximális nyitottsággal viszonyultak ehhez, minden tartalmi javaslatot beépítve. Mint rámutatott: a zárónyilatkozat az egyetemes magyarság problémáinak összegzését, az őket érintő legfontosabb kérdéseket, célokat és feladatokat tartalmazza. A dokumentum egyben iránymutatást is ad a jövő tekintetében – jelezte a miniszterelnök-helyettes.

Kitérve arra, hogy a zárónyilatkozatot az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nem írta alá, úgy fogalmazott: mindenkinek szíve joga, hogy aláírja-e a dokumentumot. A kormány sajnálja, hogy így döntöttek, és súlyának megfelelően kezeli a dolgot – mondta. A tanácskozásról szólva kitért arra, hogy oktatási, gazdasági kérdések mellett szó volt a honosításról, és részletes tájékoztatás hangzott el arról, hogy a választás a külhoni magyarság számára hogyan valósul majd meg. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a 2014-es országgyűlés valóban az egyetemes magyarság parlamentje lesz.

Kósa Lajos (Fidesz) örömének adott hangot amiatt, hogy szakítottak azzal a felfogással, miszerint a magyarságnak csupán meg kell maradnia. Nem elegendő megmaradni, gyarapodni is kell – szögezte le, hozzátéve: szakítani kell azzal, hogy merjünk kicsik lenni. Aki így gondolkodik, az kicsi is lesz – mutatott rá. Megjegyezte: az MSZP javaslatai tartalmi értelemben bekerültek a zárónyilatkozatba, annak ellenére, hogy önellentmondásba keveredtek. Az MSZP azt javasolta, hogy a nemzetpolitikába a hazai pártok ne vigyék be konfliktusaikat, ugyanakkor a diaszpóra tanácsba a parlamenti pártok meghívását kérte, ami egyet jelentett volna a konfliktusok beemelésével – ismertette.

Ebből a napnál világosabban kitűnik, hogy még akadozva megy a nemzetpolitika az MSZP-nek – mondta. Kitért arra, a választási eljárási törvény kapcsán nem volt vita abban, hogy olyan törvényre van szükség, amely kiküszöböli a választási csalások lehetőségét, és biztosítja, hogy aki él a kettős állampolgársággal adódó szavazati jogával, ne érje politikai vagy jogi hátrány a saját országában, valamint minden polgár részt vehessen a voksoláson, akinek erre szándéka van.

Pálffy István (KDNP) üdvözölte, hogy pártja javaslatára bekerült a zárónyilatkozatba az Európai Polgári Kezdeményezés támogatása. Megállapította, ennek jegyében 2013 a magyarság éve lehet.

Mile Lajos (LMP) egyebek között arról beszélt, hogy a többségi társadalom nélkül az autonómiát lehetetlen megvalósítani. Nagyon jó eszköz lehet a polgári kezdeményezés – mutatott rá, hozzátéve: ugyanakkor nagyon nehéz lesz elérni a célokat, ha a többségi társadalommal nem tudják megértetni, hogy az autonómia nem ellenük van. Sajnálatát fejezte ki, hogy a jelenlegi helyzet szerint a Wekerle-, és a Mikó-terv a következő évben egyetlen forintra sem számíthatna.

Szávay István (Jobbik) közölte: volt hiányérzetük a zárónyilatkozat eredeti szövegét látva, de örömének adott hangot, hogy a kormány, némileg átlépve saját árnyékát, befogadta javaslataikat a zárónyilatkozathoz. Ezek közül kiemelte, hogy a kormánynak nemzetközi fórumokon, tárgyalásokon határozottan ki kell állnia a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítése mellett. Üdvözölte a felsőoktatás erősítését, támogatását, és fontosnak tartotta, hogy a kormány a jövőben még határozottabban fellépjen a külhoni magyar felsőoktatás ellehetetlenítése ellen. Sajnálattal tapasztalta – folytatta –, hogy az MSZP nem írta alá záródokumentumot, és azt mondta, hogy ezek szerint mégsem hajtják végre az elmúlt két évben beharangozott nemzetpolitikai fordulatot.

Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy 2002 és 2004 között a Fidesz és a KDNP egyetlen nyilatkozatot sem írt alá, és ebből akkor mégsem vontak le semmilyen következtetést. Szerinte nem kell emiatt minősítéseket tenni. Elutasító álláspontjukat indokolva kijelentette: az elmúlt egy évet nemzetpolitikai szempontból kritikusnak értékelték, erősödött a megosztottság, valamint a kormány beavatkozása a közösségek életébe. Utalva Orbán Viktor és Robert Fico közelmúltbeli találkozójára hozzátette: nem értik, ha a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozik, miért nem kerül szóba Malina Hedvig ügye, a Selye-egyetem visszaminősítése, az államnyelv törvény, vagy az állampolgárság kérdése.