A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Kövér László házelnök felidézte, hogy 110 évvel ezelőtt ezen a napon tartotta meg első ülését az Országház falai között a magyar Országgyűlés. Ezt követően esküt tett az LMP új képviselője, Lengyel Szilvia, aki Kukorelly Endre megüresedett helyét foglalja el az ellenzéki frakcióban.
Hiller kritikusnak véli az oktatás helyzetét
Az MSZP-s Hiller István emlékeztetett, hogy a közelmúltban pedagógus-szakszervezetek azt javasolták, rendezzen vitanapot a Ház a közoktatás helyzetéről. Közölte, a szocialisták támogatják az érdekképviseletek kezdeményezését, a közoktatás ugyanis a működőképesség határára érkezett. Az egyetlen pozitív kormányzati javaslat az volt – folytatta a volt oktatási miniszter –, hogy bevezetik az életpályamodellt, amelyről azonban múlt héten a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, nem kezdődik el 2013 szeptemberében. Hiller szerint a közoktatás helyzete annyira kritikus, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondása túl egyszerű lenne, ezért arra szólítják fel, ne tegyen így, „vigye végig ezt az egészet”.
Válaszában Hoffmann Rózsa azt mondta, a valóságban nincs dráma, zűrzavar, nincs káosz. Megjegyezte, a szakszervezeti levelet már korábban tételesen megcáfolták. Az életpályamodellről szólva kifejtette: az abban kilátásba helyezett béremeléshez fogható a klebelsbergi idők óta nem volt a magyar közoktatásban, a szükséges 73 milliárd forint pedig a költségvetési tervezetben is szerepelt. Emlékeztetett, a béremelés elhalasztása 2013 szeptemberéről 2014 januárjára még nem biztos, keresik a megoldást. „Eszem ágában sincs lemondani” – zárta válaszát.
Michl: Fájdalmas a béremelés esetleges késlekedése
Michl József, a KDNP képviselője fájdalmasnak nevezte a pedagógusbérek emelésének esetleges késlekedését, hiszen nem fogadható el például az, hogy a tanárok többsége másodállással kényszerül kiegészíteni keresetét. Késlekedésre csak komoly indok esetén van lehetőség, a kormány által bejelentett esetleges elhalasztás mögött azonban ilyen, a válságból fakadó indokok állnak – magyarázta.
„A pedagógusbér-emelés késlekedése talán minden eddigi lépésnél fájdalmasabb az egész kormányzat számára, és különösen az Hoffmann Rózsának” – mondta, hozzátéve: az életpályamodell bevezetése nemzetstratégiai, becsületbeli ügy. Az oktatási államtitkár azt válaszolta, egyetlen kormányzati szereplő sem kérdőjelezte meg a béremelés szükségességét, és nem a törléséről, hanem esetleges elhalasztásáról van szó.
– Tizenhét pénzügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés hétfőn, ezek közül a biztosítási és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása érinti legközvetlenebbül a fogyasztókat.
– Az alapvető jogok biztosának helyettesévé választotta Szabó Marcelt a parlament.
– Elfogadta az Országgyűlés a hulladékról szóló törvényt 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett.
Jávor az egyenlegjavító programról beszélt
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője annak a véleményének adott hangot az egyenlegjavító programmal kapcsolatban, hogy a kabinet érdemi tervezés helyett csak csomagok összeállításával van elfoglalva, ráadásul a most bejelentett intézkedéscsomag rámutat a kormány alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikájára is, és azt az elhibázott matolcsyzmust folytatja, amely recesszióba taszította a gazdaságot. Virtuális bevételekkel számol a kormány, miközben érintetlenül hagyja a bajok gyökerét, például az egykulcsos adót, a felülárazott közbeszerzéseket, a hivalkodó stadionberuházásokat – sorolta. A kormány hibáinak árát a tanárok, a szegények, a közszféra dolgozói fizetik meg, összegezte véleményét a frakcióvezető.
Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, az államháztartás stabilitásának biztosítása alapvető érdek. Kiállt továbbá a félszuperbruttó kivezetése és az egykulcsos adó mellett.
Vona ellentmondásokat lát
Vona Gábor, a Jobbik elnök–frakcióvezetője szerint a Matolcsy-féle kiigazításokkal a kormány nemcsak az ellenzékkel, hanem saját magával is ellentmondásba került. Matolcsy György személyéről, munkájáról pozitívumként lassan csak annyit lehet elmondani, hogy képes mindent megszorítani, ami mozog – fogalmazott, hozzátéve: a nemzetgazdasági miniszter „lassan gazdaságpolitikai Chuck Norrisszá válik, aki reptében a legyet is megszorítja”.
Vona Gábor szerint a kabinet nem takarította el a Gyurcsány–Bajnai-kormánytól örökölt „megszorítások szemétdombját”. Itt az ideje beismerni, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott – jelentette ki.
Mindenkinek az az érdeke, hogy ne adósodjunk el
Cséfalvay Zoltán államtitkár reagálásában megerősítette: a kormány eltökélt az államháztartási hiány három százalék alatt tartása mellett, és támogatja azokat a lépéseket, amelyek csökkentik a kiszolgáltatottságot, mert mindenkinek az az érdeke, hogy soha többet ne adósodjon el az ország.
A fideszes Cser-Palkovics András a hírközlési törvény módosítását ismertette, kifejtve: az indítvánnyal egyrészt támogatást nyújtanak a digitális átállás folyamatában a rászorulóknak, másrészt például a mobilkommunikáció területén nem lesz lehetőség a fogyasztónak kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosításokra, ahogyan a szolgáltatók által fizetendő terhek fogyasztókra áthárítására sem. Fónagy János államtitkár jelezte, a kormány mindent megtesz a fogyasztók védelme érdekében.
Ezt követően ismertették Áder János államfő átiratát Simicskó István új államtitkári posztjáról. A honvédelmi tárca eddigi államtitkára a jövőben az erőforrás-minisztérium államtitkára lesz, a sportért felel.
Az MSZP szekere
Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója Simor Andrástól, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől azt kérdezte: mióta tudja a jegybank elnöke, hogy tanácsadója, Braun Róbert több mint egy éve az MSZP tagja és Mesterházy Attila pártelnök személyes tanácsadója is. Szerinte ha Simor András Braun Róbert tanácsaira hallgatott, akkor nem az ország érdekeit védte, hanem az MSZP szekerét tolta. „Ha pedig tudta, akkor miért nem érezte ezt összeférhetetlennek?” – kérdezte.
Simor András válaszában leszögezte: a jegybanktörvény nem tiltja, hogy az MNB alkalmazottjai párttagok legyenek, az alaptörvény pedig magában foglalja a gyülekezési jog szabadságát. Hangsúlyozta: a nemzeti bank nem tart és nem tarthat a munkavállalóiról ilyen adatokat. Hozzátette azt is, hogy Braun Róbert az egyéb munkavégzésére irányuló jogviszonyáról nem tett bejelentést, pedig ezt a vonatkozó törvények alapján meg kellett volna tennie.
Balla György szerint ha Simor András megfogadta a tanácsát, akkor az MSZP szekerét tolta, ha pedig nem fogadta meg, akkor fölöslegesen költötte a tanácsokra az adófizetők pénzét. Simor András kiemelte: rengeteg tanácsot meghallgat, hogy mit fogad el, az az ő józan ítélőképességén múlik.
A Magyar Nemzet korábban megírta, hogy Braun Róbert az MSZP tagja, miközben az MNB alkalmazásában adott kommunikációs tanácsokat. A Fidesz múlt héten a parlamentben személyesen kérdezte volna meg Simor véleményét a kialakult helyzetről, aki maga helyett Karvalits Ferenc alelnököt küldte el. A kormánypárt nem fogadta el a kijelölt válaszadó személyét, mondván megvárja, míg Simornak lesz ideje megjelenni a parlamentben.
Braun szivárogtatott?
Szerdai számában a Magyar Nemzet azt írja egy neve elhallgatását kérő jegybanki tisztviselőre hivatkozva: a Braun-ügy nemcsak a Magyar Nemzeti Bank sokat hivatkozott függetlensége és az MSZP jegybankra gyakorolt befolyása miatt aggályos, hanem azért is, mert az egy évvel ezelőtt az MSZP-be belépő jegybankelnöki tanácsadótól esetleg bizalmas belső információk szivároghattak a szocialistákhoz.
