Cséfalvay állta az ellenzéki rohamokat

A közbiztonságról, a költségvetésről, a szakképzésről, a járások kialakításáról és a hadisírok gondozásáról szóltak a napirend előtti felszólalások.

Novák Előd (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója egy beszédében megoldandó, de kezelhető problémának nevezte pártját. Szerinte október 23-án is tapasztalta ezt a Jobbik, számos rendőrt irányítottak rendezvényükre, ahonnan – szerinte – aktivistájukat indok nélkül állították elő.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt hangsúlyozta: senki nem állhat a törvények felett, a törvény előtt mindenki egyenlő, ebben pedig jelentős előrelépés történt az elmúlt két évben. Mint mondta, csökkent az erőszakos és a személy ellen elkövetett bűncselekmények száma, ez pedig biztató. A TEK-ről szólva közölte: a terrorcselekmények felderítése, megelőzése vagy megszakítása, a bűnözők elfogása tekintetében eredményesek voltak, ezért köszönetét fejezte ki munkájukért. Kifogásolta egyúttal, hogy a Jobbik tizenhatszor utasított el olyan törvényjavaslatokat, amelyek a közbiztonság javítását szolgálták.

Vita a költségvetésről

Mile Lajos LMP-s képviselő a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár már a nyár elején beterjesztette azt a kormány, a végszavazása még mindig nem történt meg az EU-tárgyalások okán. Emlékeztetett az unió országspecifikus ajánlására, amely azt javasolta a magyar kormánynak: növelje a Költségvetési Tanács erőforrásait, csökkentse az alacsonyabb keresetűek adóterheit, tegye átláthatóbbá a közigazgatást és kiszámíthatóvá a beruházási  környezetet, költséghatékonnyá a tömegközlekedést.

Cséfalvay Zoltán államtitkár az európai szemeszter intézményéről szólva azt mondta: tavasszal jelenik meg az unióra való gazdasági kitekintés, ennek észrevételeit építhetik be ősszel a költségvetéseikbe a tagállamok.

Szerinte az ország eleget tett az ajánlásban foglaltaknak, például olyan intézkedéseket tett, amelyek tartósan alacsonyan tartják az államháztartási hiányt. A kormány eltökélt ennek végrehajtásában – hangsúlyozta. Szerinte szélesedik a Költségvetési Tanács elemzési lehetősége is.

Sok a tennivaló a szakképzés terén

Sós Tamás (MSZP) a felnőtt- és szakképzésben zajló átalakítást drasztikusnak nevezte és közölte: a kormány az alacsonyabb szint felé tereli a képzést, ezzel pedig csökkenti az ország versenyképességét és növeli a társadalmi különbségeket. Szerinte nem lehet minden szakmát három év alatt megtanítani: van, amit kettő, van, amit négy év alatt kell. Minderről az érintettekkel is konzultálni kellene – hangsúlyozta a politikus, aki szerint jobban kellene segíteni a gyakorlati képzést, és fel kellene mérni, melyek a hiányszakmák.

Cséfalvay Zoltán elismerte, hogy valóban sok tennivaló van még a szakképzés terén, és hogy a képzést a gyakorlathoz kell közelíteni. Szerinte ezt szolgálja a duális képzési rendszer. Hangsúlyozta: a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön a pazarlás, a visszaélések, bezáruljanak a kiskapuk. A hiányszakmák meghatározását megfontolandónak tartotta.

Megállapodnak a kormányhivatalokkal

A KDNP-s Tarnai Richárd a járások kialakításának folyamatáról szólva közölte: az eddigi lépések jelentős megtakarításokat eredményeztek a településeknél és intézményeknél. A következő lépés a járások kialakítása lesz – mondta –, ezzel kapcsolatban szerdáig egyezik meg az állam a kormányhivatalokkal. Célnak nevezte, hogy a helyben élők élete egyszerűbbé váljon, és hangsúlyozta: érdemes az emberekhez közelebb vinni a szolgáltatást. Mint mondta, Pest megyében létrejött a megállapodás, mindenki felismerte annak hasznát.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára elmondta: a 3183 önkormányzat 86 százalékával, vagyis 2750-nel kell megállapodnia a húsz kormányhivatal vezetőjének. Az előkészítettség állapota szerint szinte mindenhol megszületik a megállapodás határidőre, alig tíz településnél fog ez elmaradni – közölte. A törvény értelmében ezeken a helyeken a kormányhivatal vezetője hozza létre a szerződést, így az ott élők sem maradnak függő jogi helyzetben.

Nem tudni, hány hősi sír van

Bádiné Szottfried Gabriella (Fidesz) a hadisírok állapotáról beszélt. Azt mondta: nemcsak a határainkon túl lévő hadisírok várnak rendbetételre, sokáig Magyarországon sem védte jogszabály ezeket, a törvény erejével egyedül a szovjet katonák nyughelyét védte az állam. Hogyan kívánja a kormány garantálni hőseink végső nyughelyének gondozását? – érdeklődött.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára szerint is természetes lenne az elesettek sírjainak gondozása. Pillanatnyilag az sem tudható, hogy Magyarország területén hány hősi sír van – közölte, hozzátéve: el fogják készíteni ennek kataszterét. Ezzel együtt tervezi a kormány a sírok rendbetételét és emlékművek felállítását ott, ahol a sírok már eltűntek. „Nem feledkezünk meg a határainkon túl lévő sírjainkról sem” – hangsúlyozta, jelezve: évente több millió forintot költ ezek karbantartására, emlékművek felállítására a honvédelmi tárca.