A vasárnapi időközi választások közül a legnagyobb érdeklődés a tiszavasvári megméretést kíséri. Mint ismert, a városban 2010-ben a Jobbik győzött, és Vona Gábor, a párt elnöke az alakulat fővárosának nevezte a települést. Idén nyáron forrósodott fel igazán a közéleti hangulat a szabolcsi településen, mivel július végén két fideszes, három független és két, a Jobbikból kilépett helyi képviselő új frakció létrehozását jelentette be.
Augusztus 1-jén feloszlatta magát a képviselő-testület, mivel elfogyott a Jobbik többsége. Az új frakció azt szerette volna elérni, hogy Palló Sándort (Fidesz–KDNP) alpolgármesternek válasszák, s erről állításuk szerint meg is egyeztek Fülöp Erik polgármesterrel. A településvezető azonban az ülésen a saját frakciójából Bakné Répási Ágnest javasolta a tisztségre. A jelölést a képviselők többsége elutasította, majd 7-5 arányban kimondták a testület önfeloszlatását.
Árokék is megméretik magukat
Palló közölte: a leendő frakció tagjai számítottak arra, hogy az egyezség ellenére a polgármester „nem tartja az adott szavát”, hiszen az önkormányzat eddigi, közel kétéves működésére ez volt a jellemző. Fülöp visszautasította Palló állítását, majd azt mondta, zsarolásnak tartja, hogy mások akartak dönteni a város új alpolgármesterének személyéről. A kampány ezt követően azonnal megkezdődött.
A Jobbik bejelentette, hogy az eddigi polgármestert indítják, majd Árok Kornél pártja jelentkezett be, hogy a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt (SZEM) indul az október 28-ai tiszavasvári időközi önkormányzati választáson, a párt polgármesterjelöltet és képviselőjelölteket is állít. Az MSZP Timári Istvánnét, egy helyi magáncég gazdasági vezetőjét, főkönyvelőjét támogatta, míg a Fidesz–KDNP egy civil egyesületet támogat, és nem állít jelölteket.
1990-ben is nagyon erős volt a baloldal
Végül Aleva István, a SZEM, Fülöp Erik, a Jobbik, Ráduly Zsolt, a Tiszavasvári Közéleti Egyesület (TKE) és Timár Istvánné, az MSZP jelöltje adta le a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt, így ők indulhatnak a polgármester-választáson. Tiszavasváriban nyolc egyéni körzetet alakítottak ki a 2010-es önkormányzati átalakítást követően, az MSZP, a Jobbik és a TKE mindegyik kerületben állított jelöltet.
Tiszavasvári választástörténeti múltjából roppant érdekes tanulságokat lehet leszűrni, és talán képet kapunk arról is, hogy a Jobbik megerősödése mögött milyen tényezők álltak. Az 1990-es országgyűlési választásokon a listás szavazatokkal mind az MSZP, mind az MSZMP messze országos átlaga fölött szerepelt, míg a jobboldali pártok (MDF, FKGP, KDNP) az alatt. 1994-ben az MSZP fölényesen győzött, és 40 százalék fölötti arányát képes volt folyamatosan növelni, így 2002-ben már 52,9 százalékot kapott.
2009 után minden megváltozott
Apró változást hozott a 2004-es európai parlamenti választás, bár az MSZP akkor is közel 44 százalékot szerzett, de a Fidesz 38,8 százalékos eredményével megközelítette őket. 2006-ban ismét jelentősen megerősödtek a szocialisták, amit jól bizonyított, hogy 55,03 százalékot értek el, míg a Fidesz–KDNP csak 29,18 százalékot. Az igazi fordulatot a 2009-es EP-választás hozta el, mivel a Jobbik 41,6 százalékos eredményével a legerősebb párttá vált, a Fidesz–KDNP 26,14, míg az MSZP 14,52 százalékot kapott.
A 2010-es országgyűlési választáson jelentős átrendeződés nem történt, mivel a Jobbik 40,09, a Fidesz–KDNP 31,4, az MSZP pedig 19 százalékot ért el. Egészen a 2009-es fordulatig a település meghatározó politikai ereje az MSZP volt, míg a Fidesz a 30-40 százalékos sávban mozgott. A Jobbik felemelkedésével egyidejűleg az MSZP korábbi 50 százalék körüli támogatottsága 20 százalék alá esett, míg a Fidesz mintegy 10 százalékos veszteséget könyvelhetett el. Ennek alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a szélsőjobboldali párt szavazóinak háromnegyede vélhetőleg a szocialista táborból érkezhetett.
