A rendszerváltás óta nem készült ilyen törvény

Az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló előterjesztés általános vitáját folytatta az Országgyűlés szerdai ülésén.

Az új Ptk. általános vitája szeptember 26-án kezdődött meg Répássy Róbert államtitkári expozéjával és a vezérszónoki felszólalásokkal, majd október 3-án a javaslat bevezető rendelkezéseiről, Az ember mint jogalany című könyvről, valamint a családjogról és az öröklési jogról vitatkoztak a képviselők, most pedig a Ptk. gazdasági vonatkozású könyveiről: a jogi személyekről, a dologi jogról, a kötelmi jogról és a záró rendelkezésekről fejtik ki véleményüket a képviselők.

Fontos a birtokvédelem és a kisajátítás pontos szabályozása

Kozma Péter, a Fidesz képviselője elfogadásra ajánlotta az új Ptk.-ról szóló javaslatot. Arra emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos Ptk. olyan korszakban született meg, amely nem tartozott a demokratikus berendezkedések közé, ebben a korban pedig a magánjog területén sok mindent korlátoztak, így a magántulajdont is. Az új Ptk.-ról szóló javaslatból fontosnak tartotta kiemelni, hogy hármas jogvédelem illeti meg a birtokosokat. A kisajátítás esetében ugyancsak jelentős rendelkezésnek tartotta, hogy kisajátítást csak kivételesen és közérdekű célra lehet elrendelni, és azonnali teljes és feltétlen kártalanítást kell biztosítani.

Koncepcionálisan elfogadható a társasági jogi rész

Tóth Csaba, az MSZP képviselője közölte: javaslat társasági jogi részével szemben nincs alapvető koncepcionális kifogásuk, ugyanakkor a társaságok napi működési gyakorlatához illeszkedő változtatásokat, pontosításokat tartalmazó módosító javaslatokat nyújtanak be. Szerinte egyet lehet érteni annak indokaival, hogy az új Ptk.-ról szóló javaslat átemeli a társasági jogot a gazdasági társaságokról szóló törvényből, mert ezzel el lehet kerülni az egymással párhuzamos, ismétlő vagy egymásnak ellentmondó szabályozásokat.

Az üdvözlendő változások között említette, hogy a betéti társaság (bt.) és a közkereseti társaság (kkt.) is jogi személy lesz, valamint azt, hogy a jövőben korlátolt felelősségű társaságot (kft.) 500 ezer forint helyett 3 millió forintos törzstőkével lehet majd alapítani. Ugyanakkor szerinte a javaslat nem kellően érzékeny a hitelezővédelem tekintetében, ezért többek között azt javasolta, hogy azok a vállalkozások, amelyek fizetési késedelemben állnak, kötelesek legyenek időközi mérleget és beszámolót készíteni.

A közérthetőség hatja át az új Ptk.-t

Kalmár Ferenc András, a KDNP képviselője körültekintően előkészített, magas szakmai színvonalú anyagnak nevezte az új Ptk.-t, amelyet szerinte a közérthetőség, az évtizedek gyakorlati tapasztalatai és az új kihívásokhoz való alkalmazkodás alapgondolata hat át. Hangsúlyozta: az első demokratikus körülmények között megalkotott polgárjogi kódex alapvető célja volt, hogy a magánjogi jogviszonyok mainál szélesebb spektrumát ölelje fel. A KDNP-s képviselő is kiemelte, hogy az új Ptk.-ban a bt. és a kkt. is jogi személy lesz, de ez sem a tulajdonosok, sem a cégbíróságok számára nem okoz többletfeladatot, mert maga a törvény minősíti át a cégeket.

Több rendelkezés is előremutató

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője azt mondta: „22 évvel az úgynevezett rendszerváltás után” fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, amelyek valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági-politikai eseményeinek. A képviselő társasági jogi rész Ptk.-ba emelését önmagában nem tartotta a legjobb megoldásnak, ugyanakkor szerinte a javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely előremutató. Így örült annak, hogy a jogi személyiséget megadja a javaslat a bt.-knek a kkt.-knek, valamint annak is, hogy szigorodik a társaságalapítás eddigi könnyedebb rendszere. Ugyanakkor nem helyeselte, hogy a javaslat a diszpozitivitás elvét alkalmazva megnöveli a társaságok működtetésének autonómiáját, mert szerinte ezzel olyan kiskapukat nyithat, amelyek visszaélésekre adhatnak lehetőséget.

A hitelezők védelmének erősítése érdekében javasolta, hogy ne lehessen offshore társaságok rendszerébe ágyazva elrejteni egy vállalkozás valódi felelősét, valamint azt is, hogy hosszabb ideig legyenek kizárva a gazdasági életből azok, akik társaságok fantomizálásában vesznek részt. A jobbikos képviselő azt is felvetette, hogy ne lehessen osztalékelőleget kifizetni, ha egy társaságnak lejárt tartozása van, illetve zrt.-k szétválására is csak akkor kerülhessen sor, ha lejárt tartozásait megfizette.

Számos rendelkezés szolgálja a fogyasztó érdekeit

Simon Gábor (MSZP) hangsúlyozva, hogy a fogyasztóvédelmi részt támogatja pártja, a szerződések általános szabályai mellett a kötelmek közös szabályairól beszélt. Rámutatott, hogy a javaslat a fogyasztó fogalmát csak természetes személyekre szűkíti le, ezzel némileg eltér a fogyasztóvédelmi törvény meghatározásától. Számos rendelkezés szolgálja a fogyasztó érdekeit – mutatott rá –, hozzátéve: egyes, termékszavatossággal kapcsolatos szabályok kedvezőek a vevők számára.

A képviselő olyan rendelkezéseket is látott a javaslatban, amelyek bizonytalanságot szüntetnek meg. Példaként hozta fel, hogy semmis az a jognyilatkozat, amelyben a fogyasztó jogszabályban meghatározott jogáról mond le. A javaslat egy másik pozitívumára rámutatva hozzátette: az a szerződéses rendelkezés is semmis, amely a fogyasztó előzetes pénztörlesztését megtiltja. A termékszavatosság intézményének bevezetésével kapcsolatban azt mondta: ez is többletjogokat ad a fogyasztóknak.