Jelentős újításokat hoz az új Ptk.

Az új polgári törvénykönyvről szóló javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex.

TK
2012. 09. 26. 8:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Répássy Róbert az új kódex megalkotása mellett érvelve expozéjában emlékeztetett arra, hogy a hatályos Ptk. elmúlt ötvenéves – ráadásul olyan időszakban született, amikor a magántulajdon nagyon szűk határok közé szorult –, és immár több mint száz alkalommal módosították.

A kodifikáció célja egy ellentmondásmentes, gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett (2009-es) Ptk. hasznosítható megoldásait is – összegzett Répássy Róbert, kiemelve: a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése.

Tartalmazza a „könyveket

Az államtitkár felidézve, hogy a kódex előkészítése 14 éve kezdődött meg a legjobb szakemberek közreműködésével, köszönetet mondott Vékás Lajos professzornak és munkatársainak, amiért elkészítették a törvényjavaslat alapjául szolgáló szakmai tervezetet.

Répássy Róbert kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex, ugyanakkor logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű. Elmondta: a kódex új szerkezeti egységként alkalmazza a „könyveket”, amelyek a polgári jog nagyobb részterületeit választják el egymástól. Az új Ptk. könyvei: a Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és a Záró rendelkezések – ismertette.

Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újításként említette Répássy Róbert a paragrafuscímek bevezetését, amelyek ugyan nem tekinthetők külön szerkezeti egységnek, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást. Az áttekinthetőbb szerkezet fontos szerepet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonságnak a megerősítésében – mutatott rá. Kiemelte, hogy az új Ptk. „monista elven” épül fel, azaz átfogja az üzleti világ, a kereskedelem és a magánszemélyek magánjogi viszonyait egyaránt.

Indokolt volt a korrekció

Az államtitkár szerint a kódex korszerűsítésére részben a társadalmi és gazdasági változások miatt van szükség, és azokon a pontokon indokolt a korrekció, ahol a gyakorlati igények, a jogalkalmazók visszajelzései alapján a hatályos rendelkezések nem képesek eredeti rendeltetésük betöltésére.

Répássy Róbert részletesen ismertette a javaslat újításait, amelyek többek között érintik a családjogot, a társasági jogot, a zálogjogot, a személyiségi jogok védelmét és az öröklési jogot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga beépül az új Ptk.-ba, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a szabályokat a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz és a nemzetközi elvárásokhoz igazítsák. A családjogi könyv lényeges újításának nevezte a családi jogviták megegyezésen – kötelező közvetítésen – alapuló rendezését, aminek nagy szerepe lehet a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben is.

Elmondta, hogy az új Ptk. jogi személyekről szóló részébe beépül a társasági jogi szabályozás. Ez a változtatás Répássy Róbert közlése szerint feltételezi, hogy a közkereseti és a betéti társaság is jogi személlyé váljon. Szintén az újítások között említette, hogy megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere, így a bevezető rendelkezések között csak az egész törvénykönyvet átható alapelvi rendelkezések maradnak meg, mint például a jóhiszeműség és a tisztesség elve, míg az egyes könyvekbe a részterületek speciális alapelvei kerülnek be, mint a gyengébb fél védelme a családjogban.

Nem korlátozhatnák a cselekvőképességet

Az államtitkár jelezte, változás a régi kódexhez képest, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná.

Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a törvényjavaslat tudományos alapon nyugvó, és kifogástalan munka. Ideológiai alapon álló párt képviselőiként ugyanakkor ragaszkodnak bizonyos természetjogi tételekhez, családjogi és öröklési kérdésekhez.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert.

Schiffer András, az LMP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy az új magánjogi kódex elején szerepeljen a rendeltetésszerű joggyakorlás előírása, a kölcsönös együttműködés kötelezettsége, illetve a szerzett jogok védelme. A polgári törvénykönyvnek az ökoszociális piacgazdaság és nem a „kaszárnyakapitalizmus” viszonyainak megfelelően kell védenie az emberek vagyoni és személyes jogait.

Steiner Pál, az MSZP vezérszónoka kijelentette: a szocialista frakció támogatja új Ptk. fő irányait és bíznak abban, hogy ez a konszenzusos törvényjavaslat a vita során is fennmarad, így a végszavazás során is támogatni tudják majd az előterjesztést. A politikus köszönetet mondott az ülésterem páholyában helyet foglaló Vékás Lajos professzornak és munkatársainak a kódex előkészítéséért.

Az új Ptk. a személyiségi jogok védelmében is újít – folytatta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén – a nem vagyoni kárért járó kárpótlás egyidejű megszüntetésével – új polgári jogi igényként lesz érvényesíthető a sérelemdíj. Fontos változásként említette továbbá, hogy a jövőben normatív törvényi alapja lesz annak, hogy a közszereplőket megillető személyiségi jogi jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén. A dologi jogi könyv leglényegesebb újításának a kötelmi jogi részből átkerülő új zálogjogi szabályozást nevezte, amely áttekinthetőbbé és egységesebbé válik, valamint szerkezetileg is megújul.

Répássy Róbert szólt az öröklési jogi változásokról is, amelyek szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, egyébként a gyermekekhez hasonló állagörökösi státusz, azaz egy gyermekrész illeti meg. További változás, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét – tette hozzá.

Az államtitkár az újítások mellett hangsúlyozta azt is: az új Ptk. megalkotása esélyt ad arra, hogy a kapcsolódó eljárási és anyagi jogszabályokat – így többek között a polgári perrendtartást, a cégjogi, számviteli rendelkezéseket és a gyámügyi, szociális tárgyú jogszabályokat – is áttekintsék.

Demokratikus körülmények között megalkotott Ptk.

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága múlt hétfői ülésén döntött úgy, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, amely a munka világában is hoz néhány újdonságot. Vékás Lajos akadémikus az új Ptk.-ra vonatkozó javaslat kiemelt jelentőségét abban látja, hogy ez lesz az első hatályba lépő, demokratikus körülmények között megalkotott polgári jogi kódexe Magyarországnak. A polgári jogi kodifikációs főbizottság vezetője erről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt beszélt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.