Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése, egyes tényállásokat összevontak, másokat szétválasztottak, illetve változott a szakaszok számozása is, ezeket a változásokat a külön törvényekben is át kell vezetni. Mindezt azonban úgy kell megtenni, hogy az új kódex 2013. július 1-jei hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos utalások a Btk.-ra továbbra is alkalmazandóak maradjanak – magyarázta az államtitkár.
Ki kell alakítani az új büntetési nemek végrehajtásának kereteit
Hatékonyabb rendszer
A jövő január 1-jétől létrejövő járásbíróságok, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnevezését vezeti át a jogrendszeren, módosítja a Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásának szabályait, valamint előírja a bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményét az az igazságügyi tárgyú törvényjavaslat, amelyet Répássy Róbert ismertetett szerdán az Országgyűlésben. Az igazságügyért felelős államtitkár szerint a javaslatban foglaltakkal – a bíróságok átnevezésén túlmenően – hatékonyabbá válhat az igazságszolgáltatási rendszer.
Az új büntető törvénykönyv hatékony, korszerű és egységes kódex, amely szigorú, tettarányos büntetéseket tartalmaz – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az új jogszabály alkalmazását elősegítő konferencián a Parlamentben október 12-én.
Az LMP és a Jobbik az elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezést bírálta, az igazságügyi államtitkár szerint ugyanakkor nem új eszköz a magyar büntetőjogban a sajtótermék elérhetetlenné tétele.
Répássy Róbert a parlamentben arról is beszélt: anyakönyvi, valamint személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyeket, illetve állampolgársággal összefüggő eljárásokat gyorsít és könnyít a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslat.
Répássy Róbert ismertetése szerint emellett a javaslat tartalmazza az új Btk. hatályba lépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket is, illetve néhány, a büntető tárgyú törvények alkalmazása során felmerült problémát is orvosol. Ezek közé sorolta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény kiegészül egy új fejezettel, amely a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza. Emellett – folytatta – módosítani kell a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet, mert ki kell alakítani az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek, az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetések, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedések végrehajtásának kereteit.
Félremagyarázzák a hozzáférhetetlenné tételt
Az államtitkár részletesen kifejtette az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos módosításokat, mert mint mondta, ezt szándékosan vagy a kellő információ hiányában félremagyarázták. Hangsúlyozta: interneten számos bűncselekmény, többek között terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, szerzői jogok megsértése elkövethető, ugyanakkor a hatályos rendelkezések között nincs arra előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye. Mint mondta, az új szabályozás szerint az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, közvádra induló bűncselekmény gyanúja esetén. A szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt, annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és a sajtószabadságot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje – magyarázta.
A blokkolás az utolsó lépcsőfok
Kiemelte: a bíróság csak végső esetben rendelhet el úgynevezett blokkolást, ami nem teljes weboldal, hanem csak a bűncselekményt megvalósító adattartamú aloldal elérését akadályozná. Ezt csak nagyon szűk körben, gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény esetén lehetne megtenni. Az államtitkár a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából garanciális elemnek tartotta, hogy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét úgy kell végrehajtani, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen, illetve hogy a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni kell a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a hozzáférés megakadályozásának jogalapjáról.
Kötelező lesz a beléptetőrendszer használata
Répássy Róbert az új büntetési nemként bevezetett sportrendezvény látogatásától eltiltás esetében kiemelte, hogy a sporttörvény szerint a kiemelt és fokozott biztonsági kockázatú labdarúgó-mérkőzéseken kötelező lesz a beléptetőrendszer működtetése 2013. július 1-jétől. Egyéb sporteseményeknél a szervező a beléptetési rendszer hiányában, szúrópróbaszerűen végezheti a nézők adatainak és a nyilvántartási rendszer adatainak az egybevetését – tette hozzá.
A bíróság csak az időtartamról dönt
Az államtitkár a jóvátételi munkával kapcsolatban kifejtette: a javaslat szerint a bíróság határozza meg a munka tartamát, de a végrehajtás konkrét feltételeiről az elítélt és a munkahely állapodik meg. Elmondta azt is, hogy az új szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett a javaslat az eljárás gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését.
Az előterjesztés emellett beemeli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába azoknak az adatait, akik ellen dolog elleni erőszakkal vagy közveszély színhelyén elkövetett, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.
