Ismét megtelhetnek az aluljárók

Visszatérhetnek a 2010 előtti idők, amikor a fedélnélkülieknek az akkori liberális felfogás szerint elidegeníthetetlen joga volt szabadon megfagyni – mondta Tarlós István.

Tisztelem az Alkotmánybíróságot, tiszteletben tartom döntéseit, de a testület akarva-akaratlanul is lehetővé tette, hogy hajléktalanok tömegei lakhassanak a közcélú aluljárókban – mondta lapunk kérdésére Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. Az Alkotmánybíróság (AB) kedden mondta ki, hogy sérti az emberi méltóságot és a jogbiztonság elvét a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely büntethetővé tette, hogy bárki életvitelszerűen közterületen lakjon. A főpolgármester szerint az AB-határozat azt is jelentheti, hogy visszatérhetnek a 2010 előtti idők, amikor a fedél nélkülieknek az akkori liberális felfogás szerint elidegeníthetetlen joga volt szabadon megfagyni, meghalni.

– Az elmúlt két évben jelentős sikereket értünk el ezen a területen, további szállásokat, melegedőket nyitottunk meg, az aluljárókat pedig visszaadtuk a budapestieknek. Most „érdekvédők” azzal támadnak, hogy még nekünk kellene bocsánatot kérnünk, mert emberéleteket mentettünk meg. Ezen minden döntéshozónak el kellene gondolkodnia – hangsúlyozta Tarlós István. Hozzáfűzte: az AB döntésének megfelelően természetesen módosítják rendeletük azon részét, amely bírsággal szankcionálta azt, aki közterületen életvitelszerűen lakott. A jövőről pedig egyeztetnek a Belügyminisztériummal. Budapesten a Józsefvárosban él a legtöbb hajléktalan: közterületen, parkokban, kapualjakban legalább háromezer. A kerületi önkormányzat szerint náluk eddig sem bírságoltak meg senkit, ezután legfeljebb csak felhívják majd a figyelmüket, hogy vannak szállók, ahova betérhetnek a fagy elől.

A Magyar Nemzet felkereste a Belügyminisztériumot, ám ott egyelőre nem kívántak reagálni a döntésre. A szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkárság azt közölte: a döntéstől függetlenül továbbra is nyitott a lehetőség a hajléktalan emberek előtt, hogy igénybe vegyék a nappali melegedőket és az éjszakai szállókat. Az államtitkárság emlékeztetett arra, hogy bővült a hajléktalanellátás. Idén a fedél nélkülieket segítő utcai szolgálatok támogatásával együtt a kormány több mint 8,2 milliárd forintot fordít ellátásukra. Kitértek arra is, hogy az év leghidegebb napján, február 6-án kilencezer hajléktalan vette igénybe az éjszakai szállókat, és mivel az előttünk álló télen 10 700 férőhelyet tudnak biztosítani országszerte, egyetlen embernek sem kell az utcán töltenie az éjszakát.

Szabó Máté ombudsman példaértékűnek nevezte az AB döntését, amely szerinte azt üzeni, hogy Magyarországon az emberi méltóságnak és a jogállamnak létező garanciái vannak, az állam büntetőhatalma pedig továbbra is csak megfelelő korlátok között érvényesülhet. Az MSZP szerint harcolni nem a hajléktalanok, hanem a hajléktalanság ellen kell. Az LMP üdvözölte a határozatot. Az ellenzéki párt szerint a kormánynak szembesülnie kell azzal, hogy még a saját, a szociális jogok szempontjából lecsupaszított alaptörvényük alapján sem lehet megbüntetni és kriminalizálni a hajléktalan személyeket.

A hajléktalanok jogainak érvényesüléséért küzdő A Város Mindenkié csoport szerdán hozta nyilvánosságra kutatásának eredményeit, amely szerint a budapesti hajléktalanokat közvetlen diszkrimináció éri a tömegközlekedésben, a szociális és egészségügyi intézményekben, valamint a munkavállalás területén. A válaszadó fedél nélküliek 75 százaléka tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést azért, mert hajléktalan.

Szabó Zsolt-Mizsei Bernadett