Itt az újabb felvonás Gyurcsány szakdolgozatának ügyében

Gyurcsánynak továbbra sincsen szerencséje szakdolgozatával. A bukott kormányfőnek ugyanis elutasították a sajtó-helyreigazítási kérelmét.

LM
2012. 11. 13. 16:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány öt sajtó-helyreigazítási pert is indított a Pécsi Újság.hu, illetve kiadójával szemben. A volt miniszterelnök legújabb perét is elvesztette a hírportál ellen, így már négy eljárást veszített, míg egynek az eldöntése a Kúriára vár. A bíróság arra hivatkozva utasította el a kérelmet, hogy a cikk 2012 áprilisában jelent meg, a politikus pedig jogi képviselője útján októberben, vagyis a rendelkezésre álló 30 napos határidőn túl nyújtott be helyreigazítási kérelmet.

Az MTI-hez kedden eljuttatott, a Pécsi Törvényszék által október 19-én jegyzett ítélet indoklása felidézi: Gyurcsány Ferenc a Pécsi Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karán folytatott technika–biológia szakon főiskolai tanulmányokat, ahol 1984-ben szerzett főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaság-tudományi Karon levelező szakon egyetemi diplomát.

Gyurcsány Ferenc volt sógora és a Balaton-felvidék szőlészete

A főiskolai diploma megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges szakdolgozatot 1984-ben adta le a felperes A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel. A diplomamunka 2012 májusában már nem volt fellelhető a jogutód Pécsi Tudományegyetemen. Gyurcsány Ferenc volt sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban a JPTE Tanárképző Főiskolai Karára ugyancsak benyújtott egy szakdolgozatot azonos címmel.

A Hír TV is plágiumgyanút fogalmazott meg

Az indoklás rögzíti azt is, hogy 2012 áprilisában a Hír TV plágiumgyanút fogalmazott meg a volt kormányfővel szemben a szakdolgozat hitelességével kapcsolatban. A Pécsi Tudományegyetem ezt vizsgálandó bizottságot állított fel, amelyet Kovács L. Gábor egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetett az érintett karról delegált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogászprofesszor részvételével, az erre vonatkozó előírásoknak és szabályozásnak megfelelően.

Konkrét egyezések

A bizottság arra jutott, hogy a Gyurcsány szakdolgozatáról készült egyoldalas bírálatban szereplő szöveg- és szövegrészlet-kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. Ez azonban a testület szerint nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi megállapításokat tegyen.

Ezért az eljáró bizottság arra jutott: nem tud érdemi határozatot hozni, amíg Gyurcsány szakdolgozata nem áll a rendelkezésére. A bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a helyreigazítást a felperes 30 napon túl indítványozta. Kitért ugyanakkor arra is, hogy azt a perben vitatott kijelentést, hogy a két szakdolgozat címe azonos volt, Gyurcsány Ferenc sem vitatta, a Hír TV-nek pedig úgy nyilatkozott: valószínű, hogy olvasta sógora dolgozatát és merített is belőle.

Azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc összességében sérelmezte a cikket amiatt, mert abban a hamis színben tüntették őt fel, hogy a két dolgozat kétséget kizáróan azonos lett volna, a bíróság azt állapította meg: „nem történt való tények hamis színben történő feltüntetése, mert a portál híven közölte a tényeket, másrészt a cikk ezeken túlmenően következtetéseket, véleményeket tartalmaz, ami szintén nem alkalmas sajtó-helyreigazításra”.

Gyurcsányék fellebbeznek

Az MTI az üggyel kapcsolatban megkereste Czeglédy Csabát, Gyurcsány Ferenc jogi képviselőjét, aki azt mondta: most kapta meg ő is az írásba foglalt ítéletet, amely ellen fellebbezést nyújtanak be. Az ügyvéd hozzátette: az eljárást próbapernek is szánták, kifogásolva azt, hogy nincs egységes szabályozása annak, hogy a folyamatosan elérhető online tartalmak esetében a sajtó-helyreigazításra rendelkezésre álló 30 napos határidő miként értelmezhető.

A Gyurcsány-szakdolgozat-ügy részletei

Az egykori pécsi KISZ-titkár felsőoktatási tanulmányai azután kerültek a figyelem középpontjába, hogy a Hír Televízió Célpont című műsora kiderítette: első szakdolgozatának címe és bírálata megegyezik korábbi sógorának diplomamunkájával.

Ezt követően Facebook-bejegyzésében Gyurcsány azt állította, 1984-ben azért ezt a témát választotta, mert akkori felesége szüleinek balatonfüredi családi házában sok anyagot talált a környék szőlészetéről és borászatáról. Az exsógor ugyanakkor a Célpontnak már másnap hazugságnak titulálta a volt kormányfő állítását. A Hír TV április 29-én azt mutatta be: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat majdnem minden ponton egyezik a volt sógoráéval.

Gyurcsány múlt hét csütörtökön azt mondta, hamarosan nyilatkozik, miután kiderült, a pécsi egyetemen megtalálták volt sógora szakdolgozatát. A volt kormányfő ezt azóta sem kommentálta, pedig korábban azzal védekezett: Rozs Szabolcs értekezését valaki az ő ellopott dolgozata alapján, utólag állította össze.

A Hír TV Célpont című műsorának a kijelölt pécsi iskola volt igazgatója azt mondta: Gyurcsány nem teljesítette a tanítási gyakorlatát.

A Magyar Nemzet a birtokába került dokumentumra hivatkozva azt írta: párttársa diplomáztatta le a későbbi kormányfőt, aki az MSZMP egyik jegyzőkönyvének tanúsága szerint „a mozgalmi munkában megtalálta személyisége kiteljesedésének lehetőségeit”. Klinghammer István akadémikus, az ELTE korábbi rektora az üggyel kapcsolatban úgy reagált: nem elfogadható Gyurcsány Ferenctől az, hogy nem emlékszik a diplomaszerzés részleteire.

Közokirat-hamisítás gyanúját veti fel Gyurcsány Ferenc diplomaügye – nyilatkozta az ügyről a Hír TV Rájátszás című műsorában Gellér Balázs, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.