Gulyás Gergely országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján – amelyet néhány órával a választási eljárási törvény zárószavazása előtt tartott – ezt azzal magyarázta, hogy a választás egyfordulós lesz, megszűnik a számtalan visszaélésre lehetőséget adó ajánlószelvény-gyűjtés, a névjegyzékbe vétel pedig önkéntessé válik.
„Indokolatlan a félelemkeltés: semmi akadálya, hogy a választópolgárok az egy percet igénybe vevő névjegyzékbe vétel után gyakorolhassák a választójogukat” – hangsúlyozta. Gulyás a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséggel magyarázta, hogy megtiltják a választási hirdetéseket a kereskedelmi médiában, mondván a kereskedelmi televíziókban közölt hirdetések kiemelkedően drágák.
Nem akarnak különbséget tenni
A regisztráció 15 nappal a választás előtt lezárul, de a voksolás után újranyílik, s a feliratkozás a következő négy év összes választására érvényes – közölte. A politikus azt mondta: a regisztráció bevezetése elkerülhetetlen, ha nem akarnak különbséget tenni a választópolgárok között lakóhelyük, illetve nemzetiséghez tartozásuk alapján. Hozzátette, elfogadják az ezzel ellentétes véleményeket is, de azt nem, hogy a feliratkozást antidemokratikusnak vagy a jogállamiságot sértőnek bélyegezzék. Szerinte ez azokra az országokra nézve is sértő, ahol évtizedek óta önkéntes névjegyzékbevételhez kötik a választójog gyakorlását.
A kormánypárti képviselő a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséggel magyarázta, hogy megtiltják a választási hirdetéseket a kereskedelmi médiában, mondván: a kereskedelmi televíziókban közölt hirdetések kiemelkedően drágák, amit az új pártok nem tudnának állni. Kiemelte azonban, hogy ez csak a kampányidőszakban lesz így, a regisztrációra buzdító reklámok pedig a kereskedelmi médiában is megjelenhetnek majd. Ezzel kapcsolatban elmondta: szerinte a pártkampányok mellett állami hirdetések is szükségesek lesznek a feliratkozás népszerűsítésére.
Be fog következni
Az MTI kérdésére elmondta: a Fidesz úgy döntött, nem kér előzetes normakontrollt a jogszabályról. Jelezte azonban, hogy ezt a köztársasági elnök is megteheti, ellenkező esetben pedig utólagos vizsgálatra kerülhet az Alkotmánybíróság elé a választási eljárási törvény. „Ezek egyike egész biztosan be fog következni” – jelentette ki.
Gulyás Gergely arra is kitért, hogy az eljárási szabályok elfogadásával kialakulnak a következő parlamenti választás lebonyolításának keretei. Kiemelte, hogy az Országgyűlés létszáma 199-re csökken, összeférhetetlen lesz a képviselői mandátum és a polgármesteri megbízás, valamint megszűnik, illetve jelentősen csökken a választókerületi beosztás aránytalansága.
A bizottságon már átment a javaslat
Az új választási törvény elfogadásával alapvetően alakulhat át a hazai voksolások elmúlt két évtizedben megszokott rendje. A regisztráció biztosítja annak lehetőségét, hogy aki tud és akar, élhessen választójogával, míg a jelöltállítás új rendje a kisebb szereplőknek is lehetővé teszi a politikai versenyben való részvételt.
Hétfőre tervezett végszavazása előtt tovább módosulhat a választási eljárásról szóló előterjesztés: a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatta azokat a fideszes zárószavazás előtti módosító javaslatokat, amelyek mégsem tiltanák a pártok internetes hirdetéseit, és nem köteleznék a jegyzőket, hogy felkeressék a választópolgárokat a regisztrációról való tájékoztatás ügyében.
