Két éve a koronát és a királyi palástot ábrázoló bronz domborművel állítottak emléket annak a tizenöt koronaőrnek, aki a Szent Koronát a fővárosból Veszprémbe, majd Nyugatra menekítette a második világháború végén. Az egykoron Sziklának nevezett katonai erődítmény falán található alkotáson ez olvasható: „itt őrizték a magyar Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6-a és december 6-a között”.
Magyarország is az európai civilizáció alkotója legyen
Kövér László megemlékező beszédében hangsúlyozta: a Szent Korona kellett ahhoz, hogy politikai, erkölcsi és szellemi értelemben is Európába érjünk, megteremtette a lehetőségét, hogy Magyarország is az európai civilizáció alkotója legyen. Hozzátette: ez elegendő ok volt arra, hogy ne múzeumi kegytárgyat, hanem a mindenkori magyar állam élő jelképét, „a nemzeti egység kifejeződését lássuk benne, ezért a népfelség elvét megtestesítő helyen, a Parlamentben helyezzük el”.
A koronát „eleink a viszontagságos magyar történelem” századai során mindig megmentették. „Mert király- és köztársaságpártiak, jobb- és nemzetükhöz kötődő baloldaliak számára egyaránt fontos volt. Tudta mindenki, a korona jelképezte az évszázadok során azt, hogy mindig több, ami minket magyarokat egymáshoz fűz, mint ami elválaszt" – mondta az Országgyűlés elnöke.
Kijelentette: Szent István koronája az ország határain túl élő magyarság jussa is, mert a nemzet nemzet marad, bárhol húzzák is meg az országhatárokat. Arról is beszélt, hogy a korona – amely képes ezer év dicsőségét magába sűríteni – valamennyi magyar összetartozásának örök szimbóluma. „Azt kívánom, hogy ez a hely, az 1944 novemberében itt helytállók bátorsága és a korona ereje adjon kitartást számunkra az előttünk álló küzdelmekhez" – zárta ünnepi beszédét.
Horváth Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, hogy az emlékjel két éve közadakozásból, magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok adományaiból valósult meg, ezért a megemlékezés az összefogás napja is.
„Meg kell találni a konstruktív együttműködést”
Márfi Gyula érsek arról beszélt, hogy az állam és az egyház szétválasztásának gondolata „zsákutca”, ahogy teljes egybemosása is az. „Meg kell találni a konstruktív együttműködést, amely mindkét félnek jó. Kívánom, hogy Magyarországon megmaradjon a példás együttműködés az állam és az egyház között” – fogalmazott. A Keresztény Katonák Szövetsége és a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány szerdai megemlékezésén a részt vevő politikusok, a helyi civil szervezetek, valamint a honvédség képviselői egy-egy koszorút helyeztek el az emlékhelynél.
Mint ismert, az MTA Lendület programja keretében hiánypótló munkába kezdett a Pálffy Géza történész által irányított Szent Korona Kutatócsoport. Magyarország nemzeti ereklyéjének és a magyar uralkodókoronázások eddig ismeretlen, 1526 és 1916 közötti történetét kívánják a nagyközönség elé tárni. Az MNO az ausztriai Fraknó várába utazott, hogy bemutassa a kutatás eddigi talán legkülönlegesebb kincsét.
