Köznevelési intézmények: jéghegyet is „láttak” a parlamentben

Míg a kereszténydemokraták felszólalója szerint biztonságosabbá válik a közoktatás működtetése, a Jobbik és az MSZP felszólalói nem látnak garanciát az iskolák továbbműködésére.

PR
2012. 11. 07. 13:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Michl József (KDNP) arra emlékeztetett: a kényszer szülte esztergomi megoldás vagy a megyei intézmények átadása, átszervezése is példaként állhat a döntéshozók előtt, mert nincs tudomása arról, hogy ezek az iskolák tönkrementek volna, bezártak volna. Azt mondta, az új köznevelési rendszer érdemben segíteni fogja a hátrányos helyzetű településeken élőket. Kiemelt támogatást nyújt nekik, a tanulók és dolgozók felzárkóztatását is támogatja.

Arányok

Dúró Dóra (Jobbik) felháborítónak tartotta, hogy az Országgyűlés az év vége előtt 35 munkanappal kezdi tárgyalni a törvényjavaslatot, holott az átalakítást már két éve tervezi a kormány. Hangsúlyozta: az önkormányzatoknak mintegy 20 munkanapjuk lesz a szerződések megkötésére. A képviselő szerint az iskolák jelenleg tovább növelik azt a különbséget, amelyet saját környezetükből hoznak a gyermekek. A megoldáshoz a gyermekek egész életét kellene közelebb hozni egymáshoz – mondta. Többekkel együtt kifogásolta, hogy az átalakítás nem becsüli meg azokat az önkormányzatokat, amelyek eddig felelősen gazdálkodtak.

Pichler Imre fideszes képviselő felidézte, hogy 2002-ben az állam az oktatási intézmények fenntartásához szükséges források 80 százalékát biztosította az önkormányzat pedig 20 százalékot, 2008-ra viszont ez az arány megfordult, és a településeknek kellett több pénzt adni, azonban ez sok helyen nehézség elé állította az önkormányzatokat. Hozzátette: éppen ezért a kistelepülési polgármesterek többsége üdvözölte az állami átvételt.

Jéghegy

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt: pártja nem tartja ördögtől valónak a nagyobb állami szerepvállalást az oktatásban, szerinte azonban a mostani folyamatok nem állami felelősségvállalást, hanem államosítást jelentenek. Ez a javaslat nem az esélyegyenlőséget teremti meg, hanem azt, hogy a jobb minőségű iskolák színvonala lemegy, a kevésbé jóké pedig felemelkedik – fogalmazott.

Brájer Éva (Fidesz) azt mondta, hogy az oktatási esélyegyenlőség megteremtése minden fejlett országban az elérendő célok között szerepel. A képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a különböző településeken eltérő az iskolák helyzete, a dolgozók munkaköre és a munkavégzés hatékonysága is.

Kolber István (független) azt mondta, hogy az „oktatáspolitikai hajója teljes gőzzel egy jéghegy felé rohan” és a törvényjavaslat alátámasztja ezt a véleményt. A Demokratikus Koalíció tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányoldal szakmai egyeztetés nélkül vágott bele egy ilyen mértékű átalakításba. Kijelentette: a törvényjavaslat valódi célja az oktatás és az iskolák feletti politikai és ideológiai befolyás megszerzése.

Alaptalan vádak

Lipők Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a pedagógusok bérének kifizetésében csak annyi változás lesz, hogy ezentúl közvetlenül jutnak hozzá ahhoz. A képviselő hozzátette, alaptalanok azok a vádak is, amelyek szerint súlyos feszültségek lennének a rendszerben. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok és a települések vezetői is partnerként tekintenek a kormányra.

Lamperth Mónika (MSZP) hangsúlyozta, hogy pártjuk nem ért egyet az államosítással, mert azt látják, hogy az új rendszerben rosszabb lesz a gyerekeknek. Kijelentette, hogy a január 1-jéig nem lehet felelősséggel végrehajtani az átalakításokat. A szocialista képviselő szerint nem állnak fenn a végrehajtás feltételei. Jelenleg sem a fedezet, sem az intézményeket átvevő szervezet nincs meg. Eközben nem tisztázták a feladatokat, és nem húzták meg a felelősségi határokat sem – sorolta a problémákat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.