Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Erzsébet-utalvány formájú kifizetése mellett érvelt interpellációjában. Szerinte erre azért van szükség, mert a gyermekvédelmi támogatás sok esetben „félkarú rablókban és úgynevezett kocsmahivatalokban tűnik el”.
Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány célja az ellátórendszerben lévő források leghatékonyabb elosztása. Jelenleg a szociális juttatások egy része nem a szegényekhez, hanem az uzsorásokhoz jut el. Kiemelte azt is, hogy a szociális konzultáció során a válaszadók több mint 80 százaléka támogatta, hogy ne csak pénzben adják a szociális juttatásokat, éppen ezért 2012. novembertől a gyermekvédelmi kedvezmény eddigi pénzbeli támogatását már természetbeni ellátásként Erzsébet-utalvány formájában kapják a rászorulók. Ezt az iskolakezdéshez és a gyermeknevelés egyéb költségeihez – élelmiszer, ruházat, tanszer – is fel lehet használni, hangsúlyozta a politikus.
Az MSZP és az erkölcsi alap
Az MSZP-s Józsa István azt a kérdést tette fel a nemzetgazdasági miniszternek, hogy „mi lenne a megszorítás, ha nem a hétről hétre bejelentett”, újabb és újabb csomagok. Szerinte nem igaz, amit Orbán Viktor állít, hogy Magyarországon nincsenek megszorítások, hiszen a kormány bevezette a sárgacsekk-adót és a telekomadót. Az MSZP számításai szerint eddig összesen 1500 milliárdnyi megszorítást jelentett be a kormány, ami vissza fogja vetni a belső fogyasztást és a beruházásokat, így pedig a gazdaság további visszaeséséhez vezet majd.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában leszögezte: az MSZP esetében hiányzik az az erkölcsi alap, amelyre támaszkodva kritikát fogalmazhatnának meg az államháztartási számokat illetően. Hangsúlyozta: az egyenlegjavító intézkedések szolgálják a válság terheinek megosztását, az adósság csökkentését, a gazdaság kifehérítését, de nem a terhek lakosságra való áthárítását. Józsa István az államtitkári választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 185 igen és 67 nem szavazattal elfogadta.
Felháborodott jobbikos
Apáti István (Jobbik) arról a gyakorlatról beszélt, hogy Kelet-Magyarországon sok esetben a gázszolgáltatók a gázóra megrongálása miatt 540 ezer forint kötbér megfizetésére köteleztek fogyasztókat. Hangsúlyozta: a gázszolgáltató eljárása aggályos, a rongálás nem bizonyított, a kötbér mértéke pedig „felháborító”, ráadásul a szolgáltató nem vizsgálja azt, hogy valóban történt-e gázlopás vagy mérés nélküli használat.
Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: ő maga is végigjárta ezt a kanosszát, ezért a jobbikos politikus állításainak egy részével egyetért. Ismertette: a témát az idén tavasszal módosított földgáztörvény szabályozza. Hangsúlyozta: a Tigáz szabálytalan vételezéssel kapcsolatos eljárását az energiahivatal jelenleg is vizsgálja. A vizsgálat alapján 2011-ben a társaság ellen indított fogyasztóvédelmi eljárások 53 százalékában a fogyasztóknak adtak igazat – ismertette az államtitkár. Apáti István nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 193 igen, 65 nem és 6 tartózkodással megtette.
Lendvai Ildikó szólásra emelkedett
Lendvai Ildikó (MSZP) a hajléktalanok nyilvántartási gyakorlatával kapcsolatban szólalt fel. Hangsúlyozta: a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybe Vevőkről (KENYSZI) gyakorlata a hajléktalanok nyilvántartásáról nem megfelelő. Példaként említette, hogy egy hajléktalant csak egy ellátó intézményben lehet regisztrálni, így adott esetben nehézségekbe ütközhet ezeknek a rászorulóknak az ellátása, ha máshová mennek.
Halász János válaszában elmondta: az ellenzéki politikusnak volt nyolc éve, hogy aggódjon a szegényekért és rászorulókért, akkor azonban nem tette meg, így a szavai hiteltelenek. Hangsúlyozta: semmilyen hátrány nem érheti a hajléktalanokat az új nyilvántartás miatt, ennek ugyanis a célja csak a párhuzamos finanszírozások megszüntetése, az alapelvekben és a támogatások finanszírozásában nem történt változás. Lendvai Ildikó nem fogadta el a választ, de a parlament 195 igen és 77 nem szavazattal igen.
Zagyva listáról beszélt
A jobbikos Zagyva György Gyula a november 11-ei varsói eseményekkel kapcsolatban szólalt fel. Szavai szerint a lengyel függetlenség napjára Magyarországról érkező repülőgép utasait igazoltatták a repülőtéren a lengyel rendőrök, akik egy magyar nyelvű, magyar szövegű, magyar fejlécű lista alapján félreállítottak és órákig várakoztattak körülbelül 60 embert, köztük őt is. Ismertette: a lengyel rendőrség a kérdésükre közölte, a magyar hatóságoktól kapták a listát, akik arról is tájékoztatták a lengyel rendőröket, hogy a repülőgépen „terroristagyanús elemek” érkeznek Lengyelországba. Kontrát Károly államtitkár úgy válaszolt: az esettel kapcsolatban magyar hatóságok magyar állampolgárok személyes adatait nem adták át külföldi hatóságok számára.
