– Ezt honnan tudhatták?
– Blum onnan, hogy nem sokkal a csereszerződés előtt több száz millióval alacsonyabb összegért vásárolta meg a területeket, mint amennyiért tovább adta azokat az államnak. Például a pilisi ingatlant 2008 júliusában csak 120 millióért vette meg, majd két héttel később már 300 millióért engedte át az államnak. A vagyonkezelőnek ugyancsak tudnia kellett, mennyit érnek ezek a Pest megyei földek, mivel saját nyilvántartása volt, amelyben a környező ingatlanok értéke is szerepelt. Az adatbázis szerint a gyümölcsösök nem értek többet, mint amennyiért Blum azokat megvette. Az MNV Zrt. azt is figyelmen kívül hagyta, hogy az államnak elővásárlási joga volt a pilisi ingatlanra, amikor azt – a csereszerződés előtt két héttel – Blum megszerezte. Ha akkor a vagyonkezelő élt volna ezzel a jogával, 120 millióért hozzájuthatott volna az ingatlanhoz, bár ebben az esetben is indokolatlan és törvénybe ütköző lett volna az útépítéshez szükségtelen területrész megszerzése.
– Ám a Tátrai Miklós vezette vagyonkezelő „a jó gazda gondosságával” inkább 300 millióért beszámította a cserébe a pilisi ingatlant is. Nem véletlen, hogy Tátrai és négy bűntársa ellen hűtlen kezelés miatt vádat emeltek, büntetőperük januárban kezdődik a Szolnoki Törvényszéken. De sokakban kelt ordító hiányérzetet, hogy Gyurcsány Ferenc nem koptatja majd a vádlottak padját, bár a gyanúsításig eljutott. Amikor a volt kormányfő ellen bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást, az ügyészség többek között arra hivatkozott, hogy a polgári per nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a Gyurcsány elleni vádemeléshez. Erről mi a véleménye?
– Furcsának tartottam, és tartom ma is ezt a megközelítést, hiszen egy polgári eljárásnak nem az a célja, hogy megalapozzon egy vádemelést, ez a büntetőeljárás feladata lenne. Ugyanakkor megítélésem szerint a polgári per bizonyítékai és a bíróságok megállapításai semmiben sem gyengítették a büntetőjogi tényállásokat.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
