Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese csütörtökön újságírók előtt ismertette: a nagyobbik kormánypárt még csütörtökön benyújtja azt a törvénymódosító javaslatát, amely szerint ha a levezető elnök nem tesz javaslatot az Országgyűlés méltóságát sértő kijelentéseket tevő képviselő bírságolásra, akkor a házelnöknek erre 5 napon belül utólag is lehetősége lesz és pénzbírságot szabhat ki az érintett képviselővel szemben. A bírság az országgyűlési törvénynek megfelelően legfeljebb a képviselői tiszteletdíj egyharmada lehet. A fideszes politikus hangsúlyozta: az Országgyűlés falai között a méltóság megőrzése kiemelten fontos, ezért a szólásszabadság és a mentelmi jog tiszteletben tartása mellett az ilyen kijelentéseket szankcionálni kell.
Az LMP azt szeretné, ha végig se lehetne mondani
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője eredetileg egy állásfoglalás-tervezet benyújtásával készült a csütörtöki házbizottsági ülésre, azonban elkésett a tanácskozásról, így előterjesztő hiányában a testület nem tárgyalta javaslatát. Az ellenzéki politikus az ülés után a sajtó képviselőinek hangsúlyozta: meg kell adni azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel a rasszista uszítást félbe lehet szakítani az Országgyűlésben. Az LMP a Fidesz javaslatával ellentétben jobban szeretné, ha nem lehetne „pénzzel megváltani” az ilyen kijelentéseket, hanem nem is lehetne végigmondani az ilyen gondolatokat.
Éppen ezért az LMP többpárti törvénymódosítási javaslat megalkotására tesz javaslatot a többi parlamenti erő felé annak érdekében, hogy az országgyűlési törvénybe kerüljön bele: ha egy felszólalás többek között faji, vallási, vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényeges vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlöletkeltésre irányul, akkor ezt a felszólalást félbe lehessen szakítani.
Az MSZP szerint az LMP javaslata megkésett
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója úgy nyilatkozott, az LMP-nek az állásfoglalás elkészítésére vonatkozó javaslata megkésett, hiszen erről már a házbizottság keddi ülésén döntöttek a frakciók. Hangsúlyozta: az MSZP nyitott és keresi az együttműködést annak érdekében, hogy a demokratikus ellenzék és a kormányoldal közös javaslattal egyszer és mindenkorra tegye lehetetlenné az Országgyűlésben a hasonló felszólalásokat.
Világos helyzet
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke – aki az ominózus felszólalás elhangzásakor az ülést vezette – azt hangsúlyozta: tételesen a jelenlegi Házszabályban nem szerepel olyan passzus, ami alapján neki levezető elnökként meg kellett volna vonnia a szót Gyöngyösi Mártontól. Ha lett volna ilyen passzus, megvonta volna a szót, hiszen kötelessége betartatni a szabályokat – mondta, szorgalmazva egyúttal, hogy a levezető elnök számára a Házszabály módosítása teremtsen világos helyzetet az ilyen esetekre. A konkrét javaslattal kapcsolatban a Jobbik később alakítja ki az álláspontját – jelezte.
A kormány a leghatározottabban elítélte Gyöngyösi Márton kijelentését
Szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón Giró-Szász András hangsúlyozta, a kormány álláspontja egyértelmű: a leghatározottabban elítéli Gyöngyösi Márton kijelentését. Felidézte: a kabinet közleményben is jelezte, ő maga is elmondta, valamint kedd délután Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is kijelentette, hogy elítélik a jobbikos politikus kijelentését. Gyöngyösi felszólalását az államfő, a kormány, a házelnök, illetve – a Jobbik kivételével – valamennyi parlamenti párt, továbbá több civil szervezet is elítélte.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP vezetője és Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a bejegyzés alatt álló Haza és Haladás Egyesület első embere is felszólal azon a vasárnapi demonstráción, amelyet a jobbikos Gyöngyösi kijelentése elleni fellépésül kezdeményezett a Facebookon a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány.
