Elmondta: a Mélyépterv Kft. 1996-ig ellenőrizte a tározótérben elkezdődött munkálatokat, kiépített monitoringrendszereket, de később „mellőzték őket”. A szakértő – akit a vádlottak is hosszasan kérdeztek a bizonyításnál – az elsőrendű vádlott kérdésére azt válaszolta: a kazetta belsejében kialakult „vízoszlopnak” nincs hatása a gátfalak terhelésére.
Lezúdult a vörösiszap
A büntetőper első tárgyalásán ismertetett vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához. A lerakott anyag tetején tárolt rendkívül nagy mennyiségű víz a gátszakadás meghatározó oka volt, a tározóban az így kialakult vörösiszap- és vízoszlop magassága csaknem 24 méter volt. A gát északnyugati sarka alatti talajra emiatt óriási függőleges nyomás nehezedett, amelyet a nátronlúgtól erodált, csökkent szilárdságú talaj nem bírt, és talajtörés következett be.
A törvényszék eljárási okokból elutasította a védők indítványát, hogy készüljön hangfelvétel a tárgyalásról. A kilenced- és a tizenkettedrendű vádlott védőjének az eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványáról írásbeli végzést hoz. A per pénteken a tervezőmérnökök meghallgatásával folytatódik.
A Mal Zrt. tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a többi között közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői, alkalmazottai ellen.
Ismert, a héten több vádlott is felmentését kérte az ügyben
