Erdő Péter, akit II. János Pál pápa 2002. december 7-én nevezett ki az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye élére, majd 2003-ban bíborossá, felidézte: talán a legelső feladat, amelyet érseki beiktatása után meg szeretett volna kezdeni, az volt, hogy a főegyházmegye minden egyes papjával elbeszélgessen. Ezt követte a plébániák végiglátogatása. Ilyen mélységű személyes főpásztori látogatás az egyházmegyében legutóbb 1934-ben volt.
Erdő Péter: Fel kell újítani a plébániai missziókat
A másik fontos teendőnek azt érezte, hogy felújítsák a plébániai missziókat. Ma Budapesten és a főegyházmegye más részeiben is azt látni, a templomok előtti keresztekre a missziók alkalmával új felírások kerültek, és újabb dátumok. Ez a fajta plébániai misszió összegződött a 2007-es városmisszióban. „Azt hiszem, ez volt a legszebb eseménysorozata a szolgálat első éveinek” – tette hozzá.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke nagy feladatnak nevezte, hogy röviden, a mai kommunikáció lehetőségeinek megfelelően adják át hitüket, tudva ugyanakkor, vannak olyan kommunikációs utak, amelyeken a katolikus hit teljes tartalma nem adható át. Kiemelte, alapvetően nem egy, hanem ezer nyelven beszél a mai egyház, és ebben ott van az internet összes lehetősége is.
Általános folyamatról van szó
Úgy látja, a társadalomban talán rosszabb a légkör, mint tíz éve, talán igaz az, hogy egyfajta reményvesztés, letargia terjedt el széles körben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez nem magyar jelenség, egy általános folyamatnak vagyunk a részesei, részben a szenvedő alanyai. Az egyház karitatív tevékenységéről szólva Erdő Péter azt mondta, ez talán nem jelenik meg eléggé a médiában. Példaként említette, hogy a haiti földrengés után több mint egymillió dollárt adtak össze a magyarországi katolikusok, és az adomány célba is ért. Itthon is haladást értek el e téren, például szinte mindenütt vannak önkéntesekből álló csoportok, amelyek tudják, hogy hol élnek rászoruló idősek, családok, betegek.
Környezetváltozás történt az elmúlt két évben
A bíboros utalt arra, hogy az utóbbi két és fél évben jelentősen megváltozott a jogszabályi környezet Magyarországon. Ez idő alatt becslése szerint 20-25 százalékkal nőtt a katolikus fenntartású oktatási intézmények száma. Budapesten és a Dunántúlon nagyon kevés iskolát ajánlottak fel egyházi fenntartóknak, az ország északi és keleti részén sokkal többet. Hozzáfűzte: ha a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatása jövő ősszel beindul, akkor a beiratkozás tavasszal esedékessé válhat, de még nincsenek meg azok a jogszabályok, amelyek kijelölik, hogyan fog mindez történni, és „jó lenne ezt világosabban látni most már”.
Megkezdődött az előkészítés
Erdő Péter, akit XVI. Benedek pápa az idén a püspöki szinódus állandó tanácsának tagjává nevezett ki, kitért arra, hogy a jogszabályi környezet változása miatt megkezdődött az Apostoli Szentszék és Magyarország közötti, 1997-ben kötött megállapodás újratárgyalásának, illetve módosításának előkészítése. A tárgyalás folyik, a két fél kijelölte a maga delegációját, két találkozót már megtartottak. Azt még nem lehet előre látni, mikor zárulhat le ez a folyamat, megfogalmazása szerint ez nagymértékben függ attól, „mikor lesz szilárd helyzet ezeken a területeken a civil törvényhozás vonalán”. Ennek hatásait kell ugyanis az egyházi intézményeknek figyelembe venniük.