Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legfrissebb, keddi számában jelent meg. Az Országgyűlés június 18-án fogadta el azt az úgynevezett egészségügyi salátatörvényt, amelynek a legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését. A jogszabály mellékletei tartalmazzák az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók bértábláit, valamint a januárig visszamenőleges és beépülő béremelésük mértékét. A jogszabály rögzíti az egészségügyi szakdolgozók és az orvosok illetmény-, illetve béremelésének mértékét, továbbá a különböző bérkategóriák szorzóit. Ennek eredményeképpen csaknem 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült a januárig visszamenőleges hatályú béremelésből. Ez a július bérekkel átutalt összeg csaknem 17 milliárd forint volt.
A szakmában többen kifogásolták, hogy sokan kimaradtak a bérfejlesztésből. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár több alkalommal elmondta: a bonyolult jogviszonyok miatt vannak, akik kimaradtak a béremelésből, s ha valaki ilyen „hibából” nem részesült a bérfejlesztésből, az visszamenőlegesen meg fogja kapni a pénzét.
A kormányrendelet értelmében a béremelésre jogosultak körét most kiegészítették a fővárosi Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató, a X. kerület Kőbányai Egészségügyi Szolgálat, az ibrányi MEDI-AMB Nonprofit Közhasznú Kft., a budaörsi Magyar Légimentő Nonprofit Kft., a Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény, a Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum, a szarvasi Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum, a Dunaharasztiban található Magyar Pünkösdi Egyház Hajnalcsillag Rehabilitációs Otthon, a szabadszállási Gazdasági-Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet, az abonyi Kostyán Andor Rendelőintézet, a nyíregyházi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet, az Országos Epidemiológiai Központ és a Központi Stomatológiai Intézet dolgozóinak körével.
Ez a visszamenőleges bérfejlesztés nemcsak egészségügyi dolgozókat, hanem többek között szociális munkásokat, szociális gondozókat, közegészségügyi járványügyi ellenőröket is érint. A rendelet korábban egyeztetésre bocsátott hatásvizsgálati dokumentumában azt írták, hogy a bérrendezésből „technikai okokból” kimaradtak száma szerint összesen 798.
Az egészségügyi ágazati bérfejlesztés második – az alapellátást érintő – köréből az iskolaorvosi ellátás maradt ki. A rendelettel most ezt is korrigálják, s az iskolaorvosi ellátás finanszírozását is megemelik, és a védőnői szolgáltatást végzők is több pénzhez jutnak. Az erről szóló korábbi hatásvizsgálati dokumentumban azt írták: ez az intézkedés több mint 3000 részmunkaidős, valamint csaknem 240 teljes munkaidős iskolaorvosi szolgálatot érint.
