Hoffmann Rózsa: Nem szokásom megfutamodni

Az oktatási államtitkár szerint húsz százaléknál jóval magasabb béremelést kaphatnak a tanárok. A durva támadások ellenére esze ágában sincs lemondani.

BL
2013. 01. 02. 3:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mi az oka annak, hogy az elmúlt hetekben szinte egyáltalán nem szólalt meg a felsőoktatással kapcsolatban, holott valósággal forrongott ez a terület? Az ágazat felelőseként hogyhogy nem ön nyilatkozott, és tartotta a sajtótájékoztatókat a keretszámokról, ponthatárokról, tüntetésekről?
– Az utóbbi hetekben több nyilvános rendezvényen vettem részt, ahol valamennyi, a köznevelési és a felsőoktatási terület megújítására vonatkozó kérdésre válaszoltam. A felsőoktatás átalakítása hatalmas horderejű, hosszú távú, nemzetstratégiai döntés, ezért teljesen természetes, hogy ebben a kérdésben a tárcavezető, az emberi erőforrások minisztere nyilatkozik.

– De hát a fiatalság szabályos lázadást kezdett az elmúlt hetekben: a hallgatói képviseletek ezreket mozgósítottak, országszerte demonstráltak, hidakat, kormányhivatalokat foglaltak. Ekkora horderejű diákakciók nagyon rég nem voltak, így hát csak nem kerülhetjük ki a témát. Annál is inkább, mert a tüntetők sokszor személy szerint is megszólították államtitkár asszonyt.
– Mindig kiálltam és a jövőben is kiállok a diákokat megillető demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartásáért. Ezen az álláspontomon az sem változtat, ha a demonstrációkon olykor az emberi méltóságot sértő kijelentések hangoztak el, és ilyen megnyilvánulásoknak is tanúi lehettünk. A kormány gyors reagálásának, tárgyalási készségének köszönhetően bízom abban, és magam is azon dolgozom, hogy minden kérdésben sikerüljön a hallgatókkal, valamint a felsőoktatásba készülő fiatalokkal megállapodni. Az intézkedések célja a minőség javítása, hogy a hallgatók olyan diplomákat szerezzenek, amelyek a munkaerőpiacon értékesek, biztosítják elhelyezkedésüket. Az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodó állam részéről ugyanakkor jogos elvárás, hogy a közpénzből tanuló fiatalok döntő többsége ne csak elkezdje, hanem be is fejezze tanulmányait. A tanulás költségeit ténylegesen előteremtő társadalom pedig joggal várja el, hogy a diplomás fiatalok megszerzett tudásukat az itt élő emberek, hazájuk javára is fordítsák.

– És mit szól ahhoz, hogy a hallgatói tiltakozásokat politikai hátszél is tolja? Az ellenzéki pártok egytől egyig szolidaritást vállaltak a diákokkal, elmentek a rendezvényeikre, iskolákban röplapoztak, pedig a hallgatók még ki is kérték maguknak, hogy politikai célokra használják a tüntetéseiket.
– A politika természete ilyen. Közelednek a 2014-es választások, az ellenzéki pártok önös érdeke egyértelműen azt diktálja, hogy kormányellenes hangulatot szítsanak, minden problémát eltorzítsanak, felnagyítsanak. A diákok – bölcsen – nem kívánnak játékszerekké válni, jóllehet hangoztatott törekvéseik eredményét megkérdőjelezik az ellenzéki politikusok fellépései. Mindazonáltal én elsősorban az oktatás megújításának eredményeiről szeretnék inkább szólni.

– Jó, beszéljünk akkor az eredményekről. Mit tart az oktatási államtitkárság legnagyobb sikerének 2012-ből?
– Az utóbbi két és fél évben óriási munkával több mint negyven jogszabályt alkottunk meg. A felsőoktatásban az új törvény megteremtette az átalakítás feltételrendszerét. Emellett, egyéves szakmai előkészítő munka eredményeként, megújítottuk a pedagógusképzést, a felsőoktatási szakképzést több területen, új képzési és kimeneti követelményeket adtunk ki, újjászerveztük a legfontosabb felsőoktatási testületeket. Mindennek a tényleges eredménye persze csak évek múltán lesz valóban látható. A köznevelés világából, a törvényünk elfogadása mellett – amely megteremtette egy, a korábbiaknál jobb, hatékonyabb és igazságosabb oktatási rendszer alapját – a Nemzeti alaptanterv megalkotását emelném ki, hiszen a magyar iskolarendszer kilenc éve tényleges tartalmi szabályozás nélkül működik. Emiatt a gyerekek tudásában megengedhetetlenül nagy különbségek alakultak ki, esélyeiket nem a tehetségük, a szorgalmuk határozta meg, hanem az, hogy hová születtek, melyik iskolába jártak. A másik legnagyobb horderejű intézkedés a köznevelési intézmények fenntartásának állami átvétele. A kormány egyértelművé tette, hogy mivel az ország jövőjét az oktatás, a köznevelés minősége határozza meg, ezért az állam felelőssége biztosítani az egyformán jó iskolát. Elkészült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (KIK) szóló jogszabály, az összes feladatot határidőre elvégeztük, így jelen pillanatban már semmi akadálya a feladatok átvételének. Korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtettük meg. Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában. Arról is örömmel számolhatok be, hogy a kormányhivatalok, az önkormányzatok és az új tankerületi igazgatók példás együttműködésről tettek tanúbizonyságot, valamint arról, hogy a pedagógusok meghatározó többsége érti és elfogadja a változásokat.

A teljes interjút a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.