– És mit szól ahhoz, hogy a hallgatói tiltakozásokat politikai hátszél is tolja? Az ellenzéki pártok egytől egyig szolidaritást vállaltak a diákokkal, elmentek a rendezvényeikre, iskolákban röplapoztak, pedig a hallgatók még ki is kérték maguknak, hogy politikai célokra használják a tüntetéseiket.
– A politika természete ilyen. Közelednek a 2014-es választások, az ellenzéki pártok önös érdeke egyértelműen azt diktálja, hogy kormányellenes hangulatot szítsanak, minden problémát eltorzítsanak, felnagyítsanak. A diákok – bölcsen – nem kívánnak játékszerekké válni, jóllehet hangoztatott törekvéseik eredményét megkérdőjelezik az ellenzéki politikusok fellépései. Mindazonáltal én elsősorban az oktatás megújításának eredményeiről szeretnék inkább szólni.
– Jó, beszéljünk akkor az eredményekről. Mit tart az oktatási államtitkárság legnagyobb sikerének 2012-ből?
– Az utóbbi két és fél évben óriási munkával több mint negyven jogszabályt alkottunk meg. A felsőoktatásban az új törvény megteremtette az átalakítás feltételrendszerét. Emellett, egyéves szakmai előkészítő munka eredményeként, megújítottuk a pedagógusképzést, a felsőoktatási szakképzést több területen, új képzési és kimeneti követelményeket adtunk ki, újjászerveztük a legfontosabb felsőoktatási testületeket. Mindennek a tényleges eredménye persze csak évek múltán lesz valóban látható. A köznevelés világából, a törvényünk elfogadása mellett – amely megteremtette egy, a korábbiaknál jobb, hatékonyabb és igazságosabb oktatási rendszer alapját – a Nemzeti alaptanterv megalkotását emelném ki, hiszen a magyar iskolarendszer kilenc éve tényleges tartalmi szabályozás nélkül működik. Emiatt a gyerekek tudásában megengedhetetlenül nagy különbségek alakultak ki, esélyeiket nem a tehetségük, a szorgalmuk határozta meg, hanem az, hogy hová születtek, melyik iskolába jártak. A másik legnagyobb horderejű intézkedés a köznevelési intézmények fenntartásának állami átvétele. A kormány egyértelművé tette, hogy mivel az ország jövőjét az oktatás, a köznevelés minősége határozza meg, ezért az állam felelőssége biztosítani az egyformán jó iskolát. Elkészült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (KIK) szóló jogszabály, az összes feladatot határidőre elvégeztük, így jelen pillanatban már semmi akadálya a feladatok átvételének. Korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtettük meg. Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában. Arról is örömmel számolhatok be, hogy a kormányhivatalok, az önkormányzatok és az új tankerületi igazgatók példás együttműködésről tettek tanúbizonyságot, valamint arról, hogy a pedagógusok meghatározó többsége érti és elfogadja a változásokat.
A teljes interjút a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!