Balog: A diákoknak is árt, ha nincsenek minőségi feltételek

A kormány kíváncsi a hallgatók véleményére – hangsúlyozta Balog Zoltán miniszter, aki a hétvégén újra tárgyalóasztalhoz ül a diákokkal. A politikus a Péntek8-ban hangsúlyozta: a fiataloknak meg kell érteniük, mi zajlik.

NT
2012. 12. 21. 20:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ez a turbulens időszak nehézzé teszi a felkészülést a karácsonyra – kezdte mondandóját Balog Zoltán a Hír Televízió Péntek8 című műsorában, kitérve a közelgő ünnepre. – Az ember erőforrása nem a külső ellenfelek számától függ, hanem attól, mennyire biztos abban, hogy amit csinál, az valóban jó – tette hozzá.

A emberierőforrás-miniszter elmondta: a kormány kezdetektől fogva határozottan és következetesen vázolta fel az utat, hogy a minőségi felsőoktatás irányába induljanak el. Szerinte a nagy lemorzsolódás is egyik jó példája annak, hogy valami hiányzik a rendszerből. A Diákhitel2 nem eladósodás, hanem az állammal szembeni kölcsönszerződés, ezt kellett volna jobban megértetni a diákokkal, ebben hibázott a kommunikáció. A számok előbb jutottak el az érdekeltekhez, mint az egész konstrukció – közölte.

Egyensúlyba hozott érdekek

A politikus kifejtette: megtervezték azt a rendszert, amiben mindenki, aki komolyan veszi a tanulmányait és megfelel a minőségi követelményeknek, a Diákhitel2 finanszírozáson keresztül ingyenessé teheti a saját tanulmányait. Egy elvárás van vele szemben, hogy a megszerzett tudást itthon kamatoztassa. Egyensúlyba kell hozni a diákok egyéni érdekeit és azokét, akik ezt fizették, vagyis a magyar adófizetőkét. Ez az alapelképzelés – magyarázta.

Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.

– Ha meghalljuk a diákok hangját, akkor meghátrálunk, ha pedig nem, akkor arrogánsak vagyunk – válaszolt a miniszter arra a felvetésre, hogy a kormány lépései meghátrálásnak számítanak-e, majd hozzátette: rengeteg szereplővel konzultáltak az egyeztetések során. A tárgyalást otthagyó diákokról elmondta, egy neveletlen osztály benyomását nyújtották számára, akiknek egy része a tárgyalást egy akciósorozat részének tekintette.

A politikai harc része

Balog szerint nyilvánvaló, hogy akinek nem teszik a kormányzás, aki a kormány bukását szeretné, az keresi azokat a pontokat, ahol valamilyen módon össze lehet hozni a tiltakozásokat. A fiatalok tiltakozásában mindig van bizonyos romantika, és ezt a fiatalos ellenkezést meg tudták lovagolni, ez a politikai harc része. Vannak olyanok, akiknek érdeke, hogy ezt az elégedetlenséget minél tovább fenntartsák – emelte ki.A miniszter szavai szerint a jó felsőoktatás struktúrájában a mennyiség és a minőség nem feltétlenül van egymással barátságban. Ha nem követelünk meg minőségi feltételeket, és csak „megnyitjuk a kapukat”, az tulajdonképpen a diákoknak is árt. A minőséget, az ország nemzetgazdasági és nemzetstratégiai hasznát is figyelembe kell venni, a kormány ezen az úton indult el és halad tovább. Bizonyos egyetemek – ahova sokszor alig járnak diákok – eladósodtak, több száz milliós, több évtizedes eladósodottság ez, és ezt is ki kell fizetni valakinek – tette hozzá.

Küzdelem és felelősség

A tárca a hallgatói szerződésekről is hajlandó tárgyalni, mert érdekli, hogy mit gondolnak a diákok arról, hogyan kell elszámolniuk azzal a pénzzel, amit a tanulmányaikba fektettek a magyar adófizetők. Balog szerint látni kell, hogy a diákszervezeteken belül is hatalmas küzdelem folyik azok között, akik ezt a helyzetet balhéként használják, illetve akik próbálják tisztességesen elvégezni azt a munkát, amire megválasztották őket diáktársaik.

Balog elmondta: a szülőkben is meg kell, hogy legyen a felelősség, hiszen nekik sem érdekük, hogy gyerekeik tíz évig járjanak egyetemre, hanem időben végezzék el azt, ezzel is anyagi terhet vesznek le a szülők válláról. A miniszter szerint a szabadság és a felelősség elvét össze kell kötni.

Identitástudat

A miniszter reménnyel néz a felsőoktatás jövője felé, meggyőződése, hogy a diákok ellenérzése a kormánnyal szemben azért van jelen, mert még korukból, tapasztalatlanságukból fakadóan nem érzik át a helyzetet, milyen is igazán kötődni valamihez, adott esetben az országukhoz, Magyarországhoz. „Majd ha egyszer kimegy, és háromszoros fizetésért keccsöl egy bázeli vagy düsseldorfi kórházban napi tíz órát”, akkor majd megsajdul a szíve, és azt mondja: Budapest, Debrecen, Vásárosnamény.

Könnyen mondanak ki valamit

A miniszter szerint a mai fiatalok nagyon könnyen mondanak ki valamit és hoznak véleményt egy-egy komolyabb ügyben is, de ha nem jelent számukra összetartó erőt a család, az iskola vagy az egyházi közösség, akkor már nagy a baj – fogalmazott. Balog elmondta azt is, hogy egyetért a diákokkal abban, hogy a kormány ne csak kizárólag egy hallgatói szerződéssel tartsa itthon őket, de – mint hangsúlyozta – a kabinet nem is ezt teszi: életérzést, identitástudatot kölcsönöz a fiataloknak.

Mégsem „ördögtől való" a „röghöz kötés”?

EU-s normák ide vagy oda, természetes és egyre terjedő európai törekvés, hogy aki állami pénzen tanul, azt az adott ország valamilyen módon kötelezhesse arra, hogy a megszerzett papír mögötti tudással hazája javát szolgálja. Romániának például öt év alatt 13 ezer, az unió különböző tagállamaiba távozott egészségügyi dolgozótól kellett elbúcsúzni, ami miatt keleti szomszédunk kártérítést követel Brüsszeltől – olvassa el az mno.hu összeállítását.

Felsőoktatásban eltöltött éveit idézve Balog elárulta, maga is tanult külföldön, az akkori NDK-ban ösztöndíjasként, majd Nyugat-Németországban egy posztgraduális képzés hallgatójaként tette le a vizsgákat. Az elmenetel azonban megerősítette abban, hogy haza kell jönni. Kiemelte: voltak kint jobbnál jobb lehetőségei, de Nagy Imre újratemetésére hazajött, érezte, hogy Magyarországon 1989-ben készülődik valami. (Ez volt a demokráciába vezető átmenet egyik legnagyobb eseménye, ahol a hatalmas tömeg előtt Orbán Viktor is beszédet mondott – a szerk.)

„Ha van készség a bizalomra, rendelkezésre kell állni”

Balog rámutatott arra is, hogy a naivsággal alapjában véve nincsen gond: ki lehet menni kalandvágyból, de az már a mi felelősségünk, hogy a neveltetésük révén haza is jöjjenek. Példaként a politikus a Határtalanul programot hozta fel, kiemelve, mindenkinek át kell egyszer érezni azt, hogy utazik Románián belül 300 kilométert, kiszáll Székelyudvarhelyen, és ott is magyar szó hagyja el az emberek száját.

Arra a kérdésre, hogy a kormány bejelentéseit – legutóbb a nettó 75 ezer forint ösztöndíjat, a felvehető maximális létszámot, az újabb tárgyalási hajlandóságot, a hallgatói szerződést – követően mit vár, Balog annyit felelt: „szívesen venne részt a család mézeskalácssütésében”, de szombat délután a nyíregyházi huszártelep átadójára megy, majd rendezik Debrecen adósságát, és ezt követően újra asztalhoz ül a hallgatók képviselőivel. „Mi nem kosarazzuk ki őket, ahogy ezt tették velünk, ha van készség a bizalomra, akkor rendelkezésre kell állni”.

Meg kell újra próbálni

A hallgatóknak meg kell érteniük, hogy mi zajlik, noha a kommunikációban nem minidig volt erős az Orbán-kormány, soha nem vallotta azt, hogy az trükközésre való – hívta rá fel a figyelmet az miniszter. „Ha nem sikerül egyszer, akkor meg kell újra próbálni, lehet, hogy nem magyaráztuk el jól”– tette hozzá.

Beszélt arról is, a jogász- és közgazdászképzést a felsőoktatási keretből azért mellőzte a kormány, mert úgy látták, el lehet indulni egy önfinanszírozáson alapuló, állami szerepvállalást mellőző úton is, nem letérve a minőségi oktatás ösvényéről. Példaként a közszolgálati egyetemet említette, ahol az állam olyan jogászokat képez, ahol valamilyen hivatásrendi elv alapján engedik be a leendő hallgatókat a rendszerbe – többet, mint amennyire szükség lenne, kalkulálva a pályaelhagyókkal.

30-40 százalékos béremelést kaphatnak a pedagógusok

Annak kapcsán, hogy a pedagógusok is sztrájkolni készülnek, Balog elmondta, a pedagógus-szakszervezetekkel csak a bérekben nem állapodtak meg. A miniszter elmondta, már a megegyezés kapujában vannak a tanárokkal, a bérek kapcsán pedig azért nyugodt, mert az tulajdonképpen az egész országról szól. Ha jövő tavaszra, kora nyárra világossá válik, hogy az a költségvetési koncepció, amit a kormány felvázolt, végre Brüsszelben is hitelt kap, akkor megnyílnak a költségvetési lehetőségek nemcsak arra, hogy a bevezessék az életpályamodellt, de arra is, hogy 30-40 százalékos béremelést adjanak a pedagógusoknak szeptembertől. Balog ugyanakkor hangsúlyozta, célzottan a minőségre koncentrálva kell béremelést adni, éppen ezért kötik azt össze az életpályamodellel.

A miniszter arra is kitért – hogy akárcsak a diákok esetében –, van négy szakszervezet, amelyik sztrájkolni akar, két másikkal pedig már megegyeztek. Ez az oldal sem egységes – magyarázta –, vannak, akik valóban a pedagógusok érdekeit akarják védeni, és vannak, akik ebből politikai balhét akarnak csinálni.

Ötezren kerülnek ki a rendszerből

Az iskolák állami kézbe vétele miatt többek attól tartanak, hogy elbocsátásokra kell számítani. Balog elmondta, konkrét számaik vannak arról, hány pedagógusra lesz szükség. A miniszter emlékeztetett arra, bevezették, hogy 62 éves kortól vagy el kell menni nyugdíjba, vagy a munkajövedelem mellett nem lehet felvenni a nyugdíjat, így ezzel kétezer pedagógus kerül ki a rendszerből. Ezenkívül még háromezren amúgy is nyugdíjba vonulnának, vagyis összesen ötezer tanár kerül ki a rendszerből, amivel el lehet kerülni a tömeges elbocsátásokat. Hozzátette: az más kérdés, ha valaki minőségi szempontból nem felel meg a követelményeknek. A minőségi kritériumokat egyébként az életpályamodell fogja majd biztosítani, amelynek köszönhetően világos és számon kérhető elvárásrendszer lesz.

Karácsony és az önmegváltók

A karácsony kapcsán felmerült az a kérdés, hogy egyes „önmegváltókat” sért a megváltás keresztényi üzenete. Balog ennek kapcsán azt mondta, a megváltás nem rajtunk múlik, ajándékba kapjuk. Minden szakrális mélységgel rendelkező ünnep az embert passzivitásra készteti: a teremtő alkot, az ember pedig ennek örül és csodálja. Azoknak az embereknek, akik valóban önmegváltásban gondolnak, nehéz ezt elviselni – magyarázta a miniszter. Az ünnep mindig esélyt ad arra, hogy bekerüljünk egy olyan erőtérbe, amit nem mi, hanem az ünnepnek a lényege teremt meg, és ahol az ember át tud alakulni, meg tud változni. Hozzátette: megtérni mindig lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.