Noha egész évben azt szajkózta a hazai balliberális sajtó, hogy uniós jogba ütközik a hazai felsőoktatásban tervezett, az ellenzék által röghöz kötésnek nevezett hallgatói szerződés, több uniós tagállamban bevett gyakorlat, illetve stratégiai törekvés, hogy pénzügyi eszközökkel gátolják az agyelszívást.
Csehországban az év elején háborodtak fel a hallgatók azon, hogy amely egyetemre és amely szakra ingyenes képzésre beiratkoztak, azt fejezhetik be ingyen, váltás esetén fizetniük kell. Franciaország az utóbbi években szembekerült a vidéki orvoshiány fájó gondjával, ezért az ottani orvoskamara, az Orvosok Rendjének Nemzeti Tanácsa kezdeményezte, hogy a végzős orvostanhallgatókat legalább 5 esztendő erejéig kötelezze arra a kormányzat, hogy maradjanak munkavállalóként is saját régiójukban. Miközben Párizs kísérlete hiábavalónak bizonyult, hogy fiatal orvosokat plusz pénzért foglalkoztasson hátrányosabb helyzetű régiókban, az orvosok kikérik maguknak, hogy ne mennének pénzért az egészségügyi ellátás szempontjából talán rosszabb munkakörülményeket ígérő területekre.
Kártérítést követelnek
Magyar vélemény Németországból
„A röghöz kötés bizonyos formájával viszont teljesen egyetértek. Nem működhet, hogy az orvosok több millió forinttal kiképeztetik magukat a magyar adófizetők pénzén, hogy a német, angol vagy a svéd egészségügyet gazdagítsák. Ezzel Magyarország gyakorlatilag olyan országokat támogat, amelyek egyáltalán nem szorulnak rá. Szerintem tiszta feltételeket kell teremteni, és már az egyetemi jelentkezés előtt tudatosítani a diákokban, hogy a képzésért cserébe adott ideig a magyar egészségügyben kell dolgozniuk, és szolgálattal megköszönni a hazának, hogy orvossá nevelte őket. Legyen ez az idő mondjuk tíz év, utána pedig mindenki mehet, amerre akar. Ha valakinek kihagyhatatlan lehetősége van, hogy korábban elmenjen, akkor fizesse vissza a képzése árát. A visszafizetendő összeg a ledolgozott évek számával csökkenhetne – én így gondolnám helyesnek. Tizenhat év után jöttem ki, úgyhogy nyugodtan merek erről beszélni.”
Bojti Tibor háziorvos, Németország (forrás: Hrportal.hu)
Románia szintén felfedezte az ország érdekét a mögött, hogy az ország adófizetőinek pénzén kiképzett értelmiséget otthon kell tartani és a nemzetgazdaság szolgálatába kell állítani. A jászvásári orvosi egyetem rektora és orvoskamarai elnök Vasile Astarastoae az idei tanévnyitón jelentette be, hogy az EU-től követelnek kártérítést azért, hogy a tőlük kikerült egészségügyi dolgozók diplomaszerzés után a kontinens megannyi pontján elhelyezkedve vállaltak munkát. A számok alátámasztják a követelés jogosságát: csak egészségügyi területről 5 év alatt 13 ezernél is többen távoztak az országból, csak tavaly ezerháromszázan.
Az itthoni sztrájkhangulatban pikáns motívum lehet, hogy éppen azon az ELTE-n kezdett sztrájkba a Hallgatói Hálózat tíz megszólítottja szerda reggel, amelynek vezetője, Mezey Barna rektorként és a Magyar Rektori Konferencia elnökeként is elfogadhatónak tartja az érvelést, hogy aki közös pénzen tanul, vállaljon kötelezettséget itthoni munkavégzésre.
Valódi röghözkötés
Az ellenzéki sajtóban egyébként megállás nélkül röghöz kötésről írnak a kormányzati szándék kapcsán, az oktatásirányítás viszont felhívja a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság által eltörölt, az Európai Bizottság által pedig erőteljesen kritizált hallgatói szerződés egy polgári jogi szerződés, semmilyen kényszert nem akasztva senki nyakába – hiszen aki nem vállalta volna a honi munkavállalást, az is hozzáférhet a felsőoktatáshoz, csak épp a diákhitel-konstrukció igénybevételével. Valódi röghöz kötés egyébként Fehéroroszországban van érvényben, ott ledolgozásnak nevezik a diplomaszerzés utáni két esztendőt, ez alatt senki nem mehet sehova. És még egy adalék: a gimnáziumi végzősök felvételi adatai szerint félelemnek mintha nyoma sem látszana a röghöz kötéstől.
Németország és Svédország is alkalmazza
„Ez más országokban is megoldandó kérdés, és például Svédországban és Németországban is létezik hallgatói szerződés ennek orvoslására” – utalt a kormányszóvivő csütörtökön a TV2-ben arra a problémára, hogy az állami pénzen képzett szakemberek elvándorolnak anyaországukból.
