Balog Zoltán az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának.
Kártérítés
Megemlítette, nemcsak Fehéroroszországban létezik a hallgatói szerződés, más országokban is elvárják, hogy ne a gazdagabb államokban hasznosítsák tudásukat a hallgatók. Hozzátette: van olyan ország, amelytől kártérítést kér a szegényebb állam, mert utóbbi közpénzen képezte hallgatóit, de tudásukat a gazdagabb államokban hasznosítják. A HÖOK kifogására, hogy az emberierőforrás-miniszter határozza majd meg a felvételi ponthatárokat, Balog Zoltán azt válaszolta: az egyetlen korlát az egyetem befogadóképessége lesz. Példaként hozta fel, hogy ha az állatorvosi egyetemen 300 hely van, akkor oda nem lehet 400 hallgatót felvenni, mert ez esetben a felvettek jogai sérülnének, mivel nem tudnák a megfelelő színvonalú képzés feltételeit biztosítani nekik.
Tízmilliárdos adósság az egyetemeknél
A tárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy miként hasznosulnak a felsőoktatási intézmények forrásai, mert ma az egyetemeken, főiskolákon több száz millió forintos terhek vannak, ugyanis magánbefektetőkkel fejlesztették az intézményeket – egyebek mellett így építtettek kollégiumokat –, és ezekre a munkálatokra hiteleket vettek fel, amelyeket vissza kell fizetni. Ezzel több mint 10 milliárd forint adósságot halmoztak fel, amelyet az államnak kell visszafizetni. Ennek részleteit azonban „nem az utcán kell megbeszélni, ez egy türelemjáték” – mondta. A Magyar Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyebek mellett az egyetemek adósságrendezését és az EU-s projektek önrészét is átvállalja az állam abból a plusz 24 milliárd forintból, amelyet a felsőoktatásra szán.
Kevesebb lemorzsolódó
A felsőoktatási keretszámok eltörlésével a kormánynak az a célja, hogy letisztultabb, kevésbé bonyolult, átláthatóbb rendszer jöjjön létre – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön. A kormányszóvivő kifejtette, aki érdemben átgondolja a kérdést, nem vitatkozhat a kormány céljaival, hogy minőségibb felsőoktatást teremtsen, kevesebb legyen a lemorzsolódó hallgató, és a diákok olyan diplomát kapjanak, amely segíti az elhelyezkedésüket.
A kormány intézkedései ezt szolgálják – jelentette ki, hozzátéve: komoly probléma, hogy milyen hatása lesz a nemzetgazdaságra, a társadalomra, ha az állam pénzén képzett hallgatók külföldre mennek – fogalmazott. „Ez más országokban is megoldandó kérdés, és például Svédországban és Németországban is létezik hallgatói szerződés ennek orvoslására” – mondta.
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja a műsorban azt mondta, nem büntető, szankció jellegű szerződésekkel kellene itthon tartani a fiatalokat, hanem azokat a problémákat kellene megoldani, amelyek miatt el akarnak menni az országból. Nagy veszélyt jelent, hogy sokan már a diploma előtt elvándorolnak, mert olyan nagy bizonytalanság alakult ki a felsőoktatás körül, hogy inkább külföldön tanulnak – közölte.
A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?
A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal és Balog Zoltán is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, melynek eredményeképpen jött a már-már tradicionális hídfoglalás, ami után kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.