A felsőoktatási keretszámok eltörlésével a kormánynak az a célja, hogy letisztultabb, kevésbé bonyolult, átláthatóbb rendszer jöjjön létre – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön. A kormányszóvivő kifejtette, aki érdemben átgondolja a kérdést, nem vitatkozhat a kormány céljaival, hogy minőségibb felsőoktatást teremtsen, kevesebb legyen a lemorzsolódó hallgató, és a diákok olyan diplomát kapjanak, amely segíti az elhelyezkedésüket.
A kormány intézkedései ezt szolgálják – jelentette ki, hozzátéve: komoly probléma, hogy milyen hatása lesz a nemzetgazdaságra, a társadalomra, ha az állam pénzén képzett hallgatók külföldre mennek – fogalmazott. „Ez más országokban is megoldandó kérdés, és például Svédországban és Németországban is létezik hallgatói szerződés ennek orvoslására” – mondta.
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja a műsorban azt mondta, nem büntető, szankció jellegű szerződésekkel kellene itthon tartani a fiatalokat, hanem azokat a problémákat kellene megoldani, amelyek miatt el akarnak menni az országból. Nagy veszélyt jelent, hogy sokan már a diploma előtt elvándorolnak, mert olyan nagy bizonytalanság alakult ki a felsőoktatás körül, hogy inkább külföldön tanulnak – közölte.
A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?
A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal és Balog Zoltán is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, melynek eredményeképpen jött a már-már tradicionális hídfoglalás, ami után kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.
