Balog Zoltán reggeli rádióinterjújában elmondta, az ülésen döntenek a pedagógusképzés plusz ösztöndíjairól is. Hozzátette, tárgyalnak arról is, hogy a sportteljesítmények segítésére milyen külön ösztöndíjrendszert hoznak létre, valamint arról, hogy a keretszámok eltörlése után milyen rendszerben képzelik el a felvételi eljárást. Megemlítette a miniszter, hogy december 31-éig kell a kormánynak a felvételi tájékoztatót nyilvánosságra hoznia, így arról is tárgyalnak, hogy „milyen módon szabályozható az a kapacitás, amit az egyetemek képesek felvenni”. Rámutatott: kizárólag a ponthatár biztosít lehetőséget a diákoknak arra, hogy belépjenek a felsőoktatásba, semmifajta egyéb keretszám nincs.
„Semmilyen keretszámot nem jelentettünk be”
Balog Zoltán megerősítette: „mi a diákok hangját meghallottuk”, ugyanakkor „semmilyen keretszámot nem jelentettünk be”, e tekintetben sokféle verzió feküdt a kormány asztalán. Elmondta, „tandíj sincs”, a diákhitel pedig véleménye szerint jól működő, önfenntartó rendszer lehetett volna, mert „az államtól hitelt felvenni megbízható dolog”, de „megértettük, hogy a diákoknak már a hitel szótól is borsózik a hátuk”.
Balog Zoltán úgy látja, nem a megegyezés szándékával jöttek a hallgatók a kormányzattal való keddi tárgyalásra, hanem „inkább balhét akartak csinálni, ez csak részben sikerült”. Reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan tárgyalások, ahol érdemben tudnak majd eszmecserét folytatni.
„Tanácsadók” is voltak az egyeztetésen
Hozzátette: furcsának tartja a hallgatóknak azt a kijelentését, hogy „előre eldőlt minden”, miközben ő évek óta hívja tárgyalni őket, és ha eljöttek volna, „megelőzhettek volna egy döntést”. Kitért arra is, hogy voltak olyan diákszervezetek is a keddi egyeztetésen, amelyeket meg sem hívtak, mégis ott voltak, és képviselőik egyfajta „tanácsadóként” szerepeltek.
Balog Zoltán mellett Rogán Antal is megerősítette szerda reggel, hogy a miniszter továbbra is nyitott a hallgatókkal folytatott egyeztetésre. A Fidesz frakcióvezetője szerint bár „nem volt túl udvarias dolog” a diákvezetők részéről, hogy megszakították a tárgyalást, de a hallgatók képviselői akár ma visszamehetnek a tárcavezetőhöz egyeztetni. Rogán Antal arról is beszélt, hogy a mostani tüntetések abban erőteljesen különböztek a korábbi korszakoktól, hogy bárhová mentek a diákok „nem könnygáz várta őket”, hanem, ahol volt rá lehetőség, ott még meg is próbálták megkínálni őket valamivel, és minden alkalommal nyitott ajtókat találtak, amikor tárgyalni akartak. Giró-Szász András kormányszóvivő egyébként szerda délben tesz bejelentést a felsőoktatásról.
Kedden Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: okafogyottá vált a felsőoktatási átalakítás ellen tiltakozó hallgatók hat pontja. Ennek ellenére szerdán a középiskolások az MTA előtt kezdenek ülősztrájkba délután négy órától, a HÖOK elnöke pedig már délelőtt ülősztrájkot kezdett a Parlamenttel szemben. A Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzata pedig szimpátiatüntetést szervez.
Tovább követelőzik a HaHa
A Hallgatói Hálózat szerint nem igaz, hogy a tiltakozások okafogyottá váltak volna, közleményük szerint ami most zajlik, az nem a köz- és felsőoktatás reformja. Megerősítették: továbbra is követelik a valódi, széleskörű egyeztetésen alapuló, az érintettek bevonásával történő átlátható és előrelátható reformot.
A felsőoktatás átalakítása - Mi történt eddig?
A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, melynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal és Balog Zoltán is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-i, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiája.
