Ettől a tanévtől hallgatói ösztöndíjszerződést kell aláírniuk a részben vagy egészben állami finanszírozással tanuló fiataloknak a felsőoktatási törvény értelmében. Noha a támogatás feltételei miatt Szabó Máté alapjogi ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, az Európai Bizottság pedig úgy véli, uniós jogokat sérthetnek a feltételek, az első tapasztalatok mégis azt mutatják: a diákok egyáltalán nem tartják vállalhatatlannak azokat. A Magyar Nemzet által megkérdezett felsőoktatási intézményekben elenyésző volt azok száma, akik a sikeres felvételi ellenére úgy határoztak, hogy mégsem kötik meg a szerződést.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem alap- és mesterszakjaira összesen több mint ötezren jutottak be állami finanszírozással. A támogatás lehetőségével szinte minden beiratkozó élt: a jogi, bölcsész-, természettudományi és informatikai karok nappali képzésein csak egy-egy hallgató nem írta alá a szerződést, a gyógypedagógiai karon ketten, a pszichológiai és pedagógiai karon is mindössze négyen gondolták meg magukat, míg a társadalomtudományi, illetve a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket – tudta meg a Magyar Nemzet az oktatási és tanulmányi ügyek rektorhelyettesétől. Borsodi Csaba kitért arra is, hogy az esti és a levelező képzésben már nagyobb a szórás – az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést –, de mint mondta, az ottani hallgatók többségének már van munkahelye, és nekik valószínűleg a munkáltatójuk téríti a képzés költségét. Hozzátette: a felvett, ám be nem iratkozó hallgatók aránya évek óta öt-tíz százalék körül mozog, ami a szerződések bevezetésétől függetlenül az idén nem változott.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen mind a 46 beiratkozó gólya aláírta a szerződést, a rektori hivatal tájékoztatása szerint mindössze egyetlen felvett jelentkező döntött úgy, hogy mégsem kezdi meg a tanulmányait. Jó az arány az egri Eszterházy Károly Főiskolán is, ahol az 1319 állami ösztöndíjas hallgatóból szeptember 10-ig már 1142-en aláírták a megállapodást. A tanulmányi központ vezetője azonban hozzátette: a beiratkozási időszak még nem ért véget, a szerződők száma tehát valószínűleg tovább nő majd.
Mint ismeretes, az ösztöndíjszerződésben két fő kritérium szerepel: az egyik, hogy a hallgató a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerzi a diplomáját. Aki ennél tovább csúszik, annak az államtól kapott támogatás 50 százalékát vissza kell fizetnie végzéskor. A másik feltétel, hogy a diák a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott képzési idő kétszereséig Magyarországon vállaljon munkát. Akinek ez a passzus nem jön össze, annak a kapott támogatás teljes összegét kell visszafizetnie. Ha valaki állami helyre nyer felvételt, de úgy dönt, mégsem tudja, akarja teljesíteni az előírásokat, akkor átsorolják az önköltséges diákok közé, és saját zsebből kell kifizetnie a képzést.
A miniszterelnök arra számít, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból.
Hatalmas üzlet a magyar felsőoktatási intézményeknek a külföldi hallgatók oktatása, a hazánkba érkezők tandíjai ugyanis évi sok milliárd forintos bevételt jelentenek az intézményeknek, amivel kedvük szerint gazdálkodnak, és adózniuk sem kell utána – számolt be a Magyar Nemzet.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
