Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter 2013-ban nem kíván élni azzal a jogkörével, amelyet a most módosított felsőoktatási törvény biztosít számára, miszerint az egyes szakoknál a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzítettnél magasabb minimális ponthatárt is meghatározhat. A tárcavezető ezt a jogkörét – a felsőoktatási törvénnyel összhangban a kellő felkészülési idő biztosításával – a 2014-es általános felvételi eljáráskor kívánja majd gyakorolni, áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében, mely a miniszter döntését a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülésével indokolta.
2013-ban a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont. Természetesen az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a felvételi eljárás során alakulnak ki, és a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek, áll a közleményben.
A Kormány.hura feltöltött dokumentum tartalmazza azon szakok listáját, melyeken kizárólag önköltséges képzés hirdethető meg a 2013-as általános felvételi eljárásban. Ezek közé tartozik az andragógia, az alkalmazott közgazdaságtan, az emberi erőforrások, a gazdaságelemzés, a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a közszolgálati, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus–vendéglátás, az üzleti szakoktató, az igazságügyi igazgatás, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatás, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, illetve a jogász szak.
Orbán Viktor szerint a mai gazdasági helyzetben nem teheti meg az ország, hogy a közpénzen kitaníttatott diákok tanulmányaik után külföldön kamatoztassák tudásukat. A miniszterelnök erről Nyíregyházán beszélt, miután a város adósságának átvételéről tárgyalt a helyi polgármesterrel. A kormányfő szerint az is elfogadhatatlan, hogy a felvett diákok 30 százaléka nem fejezi be az egyetemet.
Csak a befogadóképesség lehet a korlát
Balog korábban közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. A tárcavezető csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában megerősítette, hogy még karácsony előtt kész tárgyalni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselőivel. A miniszter a műsorban azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának.
Kevesebb lemorzsolódó
A felsőoktatási keretszámok eltörlésével a kormánynak az a célja, hogy letisztultabb, kevésbé bonyolult, átláthatóbb rendszer jöjjön létre – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön. Kifejtette, aki érdemben átgondolja a kérdést, nem vitatkozhat a kabinet céljaival, hogy minőségibb felsőoktatást teremtsen, kevesebb legyen a lemorzsolódó hallgató, és a diákok olyan diplomát kapjanak, amely segíti az elhelyezkedésüket.
A kormány intézkedései ezt szolgálják – jelentette ki, hozzátéve: komoly probléma, hogy milyen hatása lesz a nemzetgazdaságra, a társadalomra, ha az állam pénzén képzett hallgatók külföldre mennek. „Ez más országokban is megoldandó kérdés, és például Svédországban és Németországban is létezik hallgatói szerződés ennek orvoslására” – mondta.
Meggátolni az agyelszívást
Noha egész évben azt szajkózta a hazai balliberális sajtó, hogy uniós jogba ütközik a hazai felsőoktatásban tervezett, az ellenzék által röghöz kötésnek nevezett hallgatói szerződés, több uniós tagállamban bevett gyakorlat, illetve stratégiai törekvés, hogy pénzügyi eszközökkel gátolják az agyelszívást.
A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?
A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, melynek eredményeképpen jött a már-már tradicionális hídfoglalás, amely után kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.
