Jelentős többletforrásban részesül jövőre a felsőoktatás

Nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre.

MD
2012. 12. 21. 17:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Közlönyben pénteken közzétett, Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte határozat – amelynek több részletét a kabinet szerdai ülése szünetében Giró-Szász András kormányszóvivő ismertette – preambulummal kezdődik, amely kimondja: a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségi megújítása mellett és kiemelten fontosnak tartja, hogy „a magyar társadalom erőfeszítései eredményeképpen a felsőoktatásba bekerülő hallgatók megszerzett diplomájuk által igazolt tudásukat a magyar tudomány, kultúra, oktatás és gazdaság, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálatába állítsák”.

A kabinet elutasítja a tandíjalapú felsőoktatást

A dokumentum első pontja azt szögezi le, hogy a kabinet határozottan elutasítja a tandíjalapú felsőoktatás kialakítását, majd megállapítja, hogy a 2013-as költségvetés a tavaly meghatározott forrás mértékéhez képest jelentős többletpénzt biztosít a felsőoktatásnak, ezen belül is elsősorban az intézmények adósságrendezésére, az európai uniós önrészek átvállalására és a felsőoktatási PPP-projektek – vagyis a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósult beruházások – kiváltására.

Legalább 55 ezren tanulhatnak állami ösztöndíjból

Ismertetik továbbá azt a döntést, amely szerint a jövőre általános felvételi eljárásban majdan felvett állami ösztöndíjas hallgatók létszáma – felsőoktatási szakképzésben, továbbá alap-, egységes, osztatlan, mester-, valamint doktori képzésben – nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben általános felvételi eljárásban felvett, államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma, azaz legalább 55 ezer.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a túljelentkezés a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjprogramokra azt jelzi, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni üzenetüket. A tárcavezető pénteken, a Szócska Miklóssal közösen tartott sajtótájékoztatóján tért ki a felsőoktatásra. Kifejtette: az új rendszer legfontosabb követelménye, hogy a magyar adófizetők pénze, amelyet abba fektetnek, hogy a fiataloknak hasznos és erős diplomájuk legyen, valamint az abból következő haszon a fiatalok és egyúttal az ország javára is váljon.

A többletköltséget a központi költségvetésből biztosítják

Arról is döntés született, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás lezárása után a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítják. A kormányhatározat rögzíti, hogy a 2013–2014-es tanévben magyar állami részösztöndíjas képzést nem hirdetnek meg.

Életre hívnak további két ösztöndíjat is

Döntött továbbá a kabinet arról is, hogy a köznevelés megfelelő számú és minőségű pedagógus-utánpótlása biztosítására a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak létrejön a Klebelsberg Ösztöndíj, amelyről Balog Zoltán erőforrás-miniszternek március 1-jéig kell előterjesztést készítenie.

Határoztak emellett a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja megalapításáról, amellyel kapcsolatban Balog Zoltánnak ugyancsak március 1-jéig az a feladata, hogy az élsportolókat támogató nemzeti sportösztöndíjrendszer részleteiről készítsen előterjesztést.

Balog Zoltán miniszter csütörtök este közölte egy tévéműsorban, hogy akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika–kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba.

Baloggal tárgyal szombaton a HÖOK

A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói szerződésről is tárgyalnak szombaton Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői – mondta Kiss Dávid, a szervezet elnökségi tagja pénteken.

Kiss Dávid meglátása szerint az 55 ezres létszámba bizonyára bele kell érteni az alapképzésen kívül a mesterképzést, az osztatlan, továbbá a doktori képzést, valamint a felsőoktatási szakképzést, és arra kíváncsiak, hogy ezeknek milyen a megoszlásuk az 55 ezren belül. A közvéleményt legjobban az érdekli, hogy az alapképzésbe mennyien kerülhetnek be jövőre – jelentette ki.

A felvételi ponthatárokról érdeklődnének

Elmondása szerint a szombati tárgyaláson arra is rákérdeznek, hogy milyen szempontok alapján akarja a tárcavezető meghatározni a felvételi ponthatárokat. Ezzel kapcsolatban megemlítette, meglepődtek azon, hogy csütörtökön nem derültek ki az egyes szakok ponthatárai, a HÖOK azonban már korábban jelezte: nem gondolják azt, hogy a miniszter egy személyben képes lehet az összes szak ponthatárát meghúzni, a szerdai kormánydöntés után pedig azon kételyeiknek is hangot adtak, hogy három nap alatt, ráadásul a felvételi eljárás lezárulta előtt ilyesmit meg lehessen oldani.

Hozzátette: a ponthatárokat ugyanis eddig mindig jóval az érettségi után, a nyári időszak közepén állapították meg, a keretszámok, az intézményi kapacitások, a hallgatói teljesítmények és a politikai prioritások figyelembevételével. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy ezen tényezőket kihagyva a számításból meghúzzák a ponthatárokat.

A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?

A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, melynek eredményeképpen jött a már-már tradicionális hídfoglalás, ami után kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.