Jelentős többletforrásban részesül jövőre a felsőoktatás

Nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre.

A többletköltséget a központi költségvetésből biztosítják

Arról is döntés született, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás lezárása után a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítják. A kormányhatározat rögzíti, hogy a 2013–2014-es tanévben magyar állami részösztöndíjas képzést nem hirdetnek meg.

Életre hívnak további két ösztöndíjat is

Döntött továbbá a kabinet arról is, hogy a köznevelés megfelelő számú és minőségű pedagógus-utánpótlása biztosítására a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak létrejön a Klebelsberg Ösztöndíj, amelyről Balog Zoltán erőforrás-miniszternek március 1-jéig kell előterjesztést készítenie.

Határoztak emellett a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja megalapításáról, amellyel kapcsolatban Balog Zoltánnak ugyancsak március 1-jéig az a feladata, hogy az élsportolókat támogató nemzeti sportösztöndíjrendszer részleteiről készítsen előterjesztést.

Balog Zoltán miniszter csütörtök este közölte egy tévéműsorban, hogy akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika–kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba.

Baloggal tárgyal szombaton a HÖOK

A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói szerződésről is tárgyalnak szombaton Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői – mondta Kiss Dávid, a szervezet elnökségi tagja pénteken.

Kiss Dávid meglátása szerint az 55 ezres létszámba bizonyára bele kell érteni az alapképzésen kívül a mesterképzést, az osztatlan, továbbá a doktori képzést, valamint a felsőoktatási szakképzést, és arra kíváncsiak, hogy ezeknek milyen a megoszlásuk az 55 ezren belül. A közvéleményt legjobban az érdekli, hogy az alapképzésbe mennyien kerülhetnek be jövőre – jelentette ki.

A felvételi ponthatárokról érdeklődnének

Elmondása szerint a szombati tárgyaláson arra is rákérdeznek, hogy milyen szempontok alapján akarja a tárcavezető meghatározni a felvételi ponthatárokat. Ezzel kapcsolatban megemlítette, meglepődtek azon, hogy csütörtökön nem derültek ki az egyes szakok ponthatárai, a HÖOK azonban már korábban jelezte: nem gondolják azt, hogy a miniszter egy személyben képes lehet az összes szak ponthatárát meghúzni, a szerdai kormánydöntés után pedig azon kételyeiknek is hangot adtak, hogy három nap alatt, ráadásul a felvételi eljárás lezárulta előtt ilyesmit meg lehessen oldani.

Hozzátette: a ponthatárokat ugyanis eddig mindig jóval az érettségi után, a nyári időszak közepén állapították meg, a keretszámok, az intézményi kapacitások, a hallgatói teljesítmények és a politikai prioritások figyelembevételével. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy ezen tényezőket kihagyva a számításból meghúzzák a ponthatárokat.

A felsőoktatás átalakítása – Mi történt eddig?

A kormány december 6-án határozott a felsőoktatás átalakításáról, amelynek keretében kamattámogatású diákhitel segítségével tették volna elérhetővé a továbbtanulást mindenki számára. Ezt követően országszerte tiltakozó megmozdulások kezdődtek, Budapesten például egy alkalommal megbénították a Petőfi híd forgalmát, máskor petíciót vittek az oktatási államtitkársághoz, és december 17-én este a Magyar Rádióban is beolvastatták követeléseiket a hallgatók. Ez idő alatt a kormányzat többször is egyeztetést kezdeményezett a HÖOK-kal, a hallgatói képviselet azonban sorra visszautasította a próbálkozásokat. Orbán Viktor december 15-ei, diákokkal folytatott megbeszélése után bejelentette: eltörlik a keretszámokat, erről aztán december 16-án este döntött is az Országgyűlés. Mint Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is fogalmazott: megértették a diákok követelését. Az emberi erőforrások minisztere a december 18-ai, megszakadt egyeztetést követően kijelentette: nem lesz tandíj, sem keretszámrendszer, a hallgatói szerződésről pedig tárgyalást ígért. A HÖOK-elnök másnap be is fejezhette a Parlament előtti ülősztrájkját, majd bejelentették: a karácsonyi ünnepek előtt asztalhoz ülnek a tárcavezetővel. Ennek ellenére a diákok ismét utcára vonultak, melynek eredményeképpen jött a már-már tradicionális hídfoglalás, ami után kivételesen három fiatalt előállítottak, de hamar ki is engedték őket.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatos események kronológiáját ide kattintva olvashatja.