Az ország legnagyobb állami szervezeteként kezdte meg munkáját január elsején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelybe az egyházi és magánintézmények kivételével az ország összes általános iskolája, középiskolája, szakiskolája, kollégiuma és pedagógiai szakszolgálata beolvadt. A KIK háromezer intézmény működéséért, 1,2 millió diák oktatásáért felel, valamint 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja több mint 400 milliárd forintból.
A fenntartóváltás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett ingóságok és ingatlanok – épületek, taneszközök – az önkormányzatok tulajdonában maradnak, de ingyenes használatra átkerültek a KIK-hez, amely egyúttal a munkáltatói jogokat is átvette. A szakmai munka színvonaláért továbbra is az iskolaigazgatók felelnek, vagyis ők dönthetnek arról, hogy mely órákat mely pedagógusok lássák el, vagy kit vegyenek fel a szülési szabadságra távozó kolléga helyére.
A többségében önkormányzati hatáskörben maradó működtetés az iskolák üzemeltetéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek biztosítását, vagyis az épület karbantartását, állagmegóvásának biztosítását és a közüzemi díjak fizetését jelenti. Bár a pedagógus-szakszervezetek számos alkalommal hangoztatták, hogy káoszt és bizonytalanságot hoz a tanév kellős közepén végrehajtott átalakítás, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár úgy látja, biztosított az iskolai munka zavartalansága. Mint arra már többször rámutatott: törvénybe iktatták, hogy a tanév során csoportot, osztályt nem lehet átszervezni, megszüntetni, s az iskolák érdemi munkáját – így például a tantárgyfelosztást, az órarendet, a csengetési rendet és a tanulmányi kirándulásokat – nem érinti az átadás-átvétel, vagyis a gyerekek és a szülők semmit nem érezhetnek a fenntartóváltásból. A zökkenőmentes munka biztosítása érdekében még azt is rögzítették, hogy a pedagógusok munkavégzési helye a tanítási év végéig nem változtatható.
Várhatóan nem igazolódik be az érdekvédők elbocsátási hullámtól való félelme sem, hiszen a KIK továbbfoglalkoztatja a pedagógusokat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig döntött arról, hogy a hídprogram elnevezésű felzárkóztató évfolyamokat a szakiskolák szervezik meg szeptembertől, ez pedig több ezer olyan pedagógusnak biztosít munkát, akik a közismereti tárgyak szakiskolai óraszámának csökkentése miatt valószínűleg elvesztették volna az állásukat.
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.
