Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az érdekvédők budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a megállapodás erre vonatkozóan több garanciális elemet tartalmaz. Elmondta: az egyezségben szerepel, hogy a fővárosi, megyei fejlesztési tervek elkészítésében a munkavállalói érdek-képviseleti szervek részt vesznek. Ott dől el, hogy a jövőbeni rendszer milyen lesz, ha ezek úgy készülnek, hogy intézményeket zárnak be, akkor az álláshelyek megszüntetését eredményezné.
Jobb helyzetben a kisiskolák
Azáltal, hogy a köznevelési Híd program kedvezményezett iskolatípusa a szakiskola, szintén pedagógus-álláshelyek menthetők meg – mondta Galló Istvánné. Kitért arra is: a megállapodás szerint az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezheti, ez azt jelenti, kisebb a valószínűsége, hogy kisiskolákat zárnak be. A PSZ elnöke a garanciális elemek között említette, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minősülnek, és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére teljesíthetők.
A közoktatásban dolgozó nyugdíjasokról fontos passzus szól a megállapodásban – fogalmazott az érdekvédő, kiemelve: az ezzel kapcsolatos kérdéseket a szakszervezetekkel kidolgozott jogszabályban kell rögzíteni június 30-ig. Addig kényszernyugdíjazásra pedagóguskörben nem kerülhet sor – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a pedagógus-életpályába be kell vonni valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, és az eredeti elképzelésekkel szemben nem kell feltétlenül a heti 32 órát az oktatási intézményben eltölteni. Jogszabály határozza meg továbbá a pedagógus minősítésének szempontjait, és a pedagógusok besorolásakor a szolgálati idő számításakor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.
Az együttműködés mellett döntöttek
Az állam az önkormányzatokkal együtt a tavalyihoz képest másfél milliárd forinttal nagyobb összeget biztosít idén a köznevelési intézmények fenntartására és működtetésére – közölte az oktatásért felelős államtitkárság kedden. Mint írták, a jobb és igazságosabb rendszer kiépítése érdekében az állam a korábbinál lényegesen nagyobb felelősséget vállal. „Az új feladatmegosztás egyéves tervezése során elkészült hatástanulmányok és számítások alapján kijelenthető, hogy a köznevelési intézmények biztonságos fenntartásához és működtetéséhez szükséges költségvetési források rendelkezésre állnak” – áll a közleményben.