Pedagógus-álláshelyek ezreit őrzik meg az egyezséggel

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a kormánnyal kötött megállapodás többek között a kisiskolák bezárásának esélyét is csökkenti.

Az MSZP-s Hiller István keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a közoktatási intézmények államosítása jelentős, 120 milliárd forintot meghaladó pénzkivonással jár, ami a következő tanévben mutatkozik meg teljes egészében.

Galló Istvánné annak kapcsán, hogy a megállapodást három érdekvédelmi szervezet képviselője írta alá, azt mondta: nincs okuk magyarázkodni, csak megmagyarázni szeretnék és megértetni, miként lehetséges, hogy azonos célokért küzdő szakszervezetek különböző módon vélekednek a megállapodás tartalmáról. Mint megjegyezte, a megállapodás tartalmát, garanciális elemeit sok kritika fogja érni, illetve azzal vádolják majd őket, hogy elárulták a pedagógustársadalmat, ők azonban nem tettek mást, mint a kialakult helyzetre reagáltak.

Azt ismerték fel, hogy az oktatás átalakításának folyamatát visszafordítani nem tudják, ezért döntöttek az együttműködés mellett – magyarázta. Közlése szerint a megállapodás nem mindenben fedi le a követeléseiket, és az már a tárgyalás elején kiderült, hogy a 20 százalékos béremelésről a miniszternek nincs felhatalmazása tárgyalni, ezért ezt a témát az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe utalták. A testület ezt pénteken napirendjére tűzi – jelezte.

Arról, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ismét sztrájkbizottságot alakít, azt mondta: jól hangzik, hogy az eredeti követelések és a megállapodás köszönőviszonyban sincs egymással, illetve a garanciák nem megfelelőek. Megismételte, a közoktatás átalakításának jelen módjával soha nem értettek egyet, az életpályamodellt nem tudják támogatni a tervezett formában. Azonban új helyzet áll elő, ha felállnak a tárgyalóasztal mellől és sztrájkot hirdetnek, annak támogatottsága és sikere – szerinte – kétséges lett volna. Azt ugyanakkor megjegyezte: az elkeseredettség óriási, az egyre nehezedő munkafeltételek a pedagógusok tűrőképességének határát súrolják.

Az eredeti szándék a megállapodás javára változott

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kiemelte: a köznevelési törvény eredeti szándéka és a megállapodás tartalma ellentétes viszonyba került egymással a megállapodás javára. Ennyi volt benne – összegezte véleményét a szakszervezeti vezető arról, milyen eredményt sikerült elérni. Jelezte még: a nyár végéig szeretnék a megállapodásban szereplő ágazati kollektív megállapodást megkötni. A megállapodás garantálja majd a foglalkoztatás szabályainak kialakítását.

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt mondta: az igazgatóknak eddig gyakorlatilag nem volt munkáltatói joguk az államosítás következtében, a megállapodással visszakapják szinte minden ilyen jogukat. Eszközt kaptak arra is, hogy a tantestületek egységét megőrizzék, ezt szolgálja a státuszok számításának módja, és az, hogy az oktató-nevelő munkával lekötött munkaidő 22 óra lesz alapesetben, amelyet csak rendkívüli helyzetben lehet túllépni.

A pedagógusok 90 százalékát érinti a megállapodás

Ismert, kedden állapodott meg a kormány és a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottsága, a megegyezésből kimaradó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig új sztrájkbizottságot alakított. Balog Zoltán szerint a szerződés azért jelentős, mert a szakszervezetek ezzel vállalták a partneri szerepet. Az emberi erőforrások minisztere a megegyezés után tartott sajtótájékoztatón kiemelte a monitoringbizottság megalakulását, amely a közoktatási intézmények állami fenntartásba átadását kíséri figyelemmel. Utalt arra, hogy a szerződésben vállalták egy kollektív szerződés későbbi megkötését is, az ehhez fűződő munkát rövidesen megkezdik. Akikkel eddig megállapodtak, azok a pedagógustársadalom mintegy 90 százalékát képviselik – mondta.

Színvonalemelés, esélyegyenlőség

Balog Zoltán hangsúlyozta: a legfontosabb az oktatás színvonalának emelése, valamint az esélyegyenlőség megteremtése, mert jelenleg a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységben él, és esélyeik a kitörésre nem nőnek az oktatás során. Kérdésre válaszolva a miniszter közölte: a pedagógus-életpályamodell bevezetésére, amely 30-40 százalékos béremelésre ad lehetőséget, „ma nagyobb esély van, mint néhány hónappal ezelőtt”. Ha mégsem így alakulna a pénzügyi rendszer válsága miatt, akkor mindazokat a pluszfeladatokat, amelyeket az átállás miatt kell a pedagógusoknak elvégezniük, kifizetik nekik.

A miniszter rámutatott: 4-5 milliárd forintos pluszigényt jelent az, hogy a pedagógusok megkapják az eddigi kafetériájukat, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is megad nekik. Szólt arról, hogy a tanév végéig fenntartják ezen a téren és nyugdíjügyben is az eddigi állapotokat, mert „senki sem kerülhet rosszabb helyzetbe”.