Egy csónakban: Balog megállapodott a pedagógusokkal

Megszületett a megállapodás a kormány és a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottsága között.

Megállapodást írt alá a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a tárca oktatási államtitkársága nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten. A dokumentumot ellátta kézjegyével a sztrájkbizottság részéről Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképző Szakszervezet elnöke.

A pedagógustársadalom 90 százalékát képviselik

Balog Zoltán az aláíráshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a szerződés azért jelentős, mert a szakszervezetek vállalták a kormánnyal a partneri szerepet, „beszállnak a csónakba, a Klebelsberg nevezetű hajó pedig az iskolák állami fenntartásba vétele felé halad”. Ez azt szolgálja, hogy a gyermekek és a pedagógusok jobb helyzetbe kerüljenek azzal, hogy emelkedik az oktatás színvonala és a pedagógusok biztonságosabban tudják a szakmai pályafutásukat tervezni.

A miniszter azt mondta, a szakszervezetek a megállapodással megteremtették a bírálat jogát, illetve a befolyásolás és együttműködés lehetőségét. Emlékeztetett arra, a kormány tavaly november végén már megegyezett a munkástanácsok, valamint a zene- és táncművészek szakszervezetének pedagógustagozatával is. Reményét fejezte ki, hogy más pedagógus-szakszervezetek is belátják, „érdemes együttműködni”. Akikkel eddig megállapodtak, azok a pedagógustársadalom mintegy 90 százalékát képviselik – mondta.

A megállapodásból a miniszter kiemelte a monitoringbizottság megalakulását, amely a közoktatási intézmények állami fenntartásba átadását kíséri figyelemmel. Utalt arra, hogy a szerződésben vállalták egy kollektív szerződés későbbi megkötését is, az ehhez fűződő munkát rövidesen megkezdik.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a legfontosabb az oktatás színvonalának emelése, valamint az esélyegyenlőség megteremtése, mert jelenleg a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységben él, és esélyeik a kitörésre nem nőnek az oktatás során. Ugyanígy lényeges a pedagógusok megbecsültségének visszaállítása, növelése. Ennek érdekében hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a rendeletet, amely új ösztöndíjprogramot indít azoknak, akik tanári szakokra jelentkeznek; ők a minimálbér összegét megközelítő juttatást kaphatnak – jegyezte meg.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke megjegyezte: azért írták alá a megállapodást, mert lehetőséget ad arra, hogy a közoktatás reformjában ellenőrző szerepet töltsenek be a szakszervezetek. Ez azzal a felelősséggel és feladattal jár, hogy közreadják észrevételeiket, ha pedig problémát látnak, azonnal jelzik – ígérte.

Nagyobb az esély a pedagógus-életpályamodellre

Kérdésre válaszolva a miniszter közölte: a pedagógus-életpályamodell bevezetésére, amely 30-40 százalékos béremelésre ad lehetőséget, „ma nagyobb esély van, mint néhány hónappal ezelőtt”. Ha mégsem így alakulna a pénzügyi rendszer válsága miatt, akkor mindazokat a pluszfeladatokat, amelyeket az átállás miatt kell a pedagógusoknak elvégezniük, kifizetik nekik.

A miniszter rámutatott: 4-5 milliárd forintos pluszigényt jelent az, hogy a pedagógusok megkapják az eddigi kafetériájukat, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is megad nekik. Szólt arról, hogy a tanév végéig fenntartják ezen a téren és nyugdíjügyben is az eddigi állapotokat, mert „senki sem kerülhet rosszabb helyzetbe”.

Galló Istvánné szintén kérdésre válaszolva elmondta: a megállapodás garancia arra, hogy a pedagógus-álláshelyek átszervezések miatti megszűnésének mértékét „nagyon erősen” lehessen mérsékelni. Úgy fogalmazott, szakszervezeti feladat a munkavállalók érdekképviselete, s ebbe beletartozik a kormányzattal való együttműködés is, amellett hogy mindig is kritikusan szóltak a kormányok közoktatást érintő intézkedéseiről, ha azok nem találkoztak a szakszervezetek véleményével. Hozzátette: az egész közszférára vonatkozó 20 százalékos bértábla-növelési követelésről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács pénteken tárgyal.

A PDSZ megalakította az új sztrájkbizottságot

Eközben megalakította az új sztrájkbizottságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A tárgyalásokat kezdeményező, a miniszterelnöknek címzett levelet eljuttatták el az MTI-hez is. Mendrey László, a PDSZ elnöke a levélben egyebek mellett azt írta: a kormány kezdeményezze a nemzeti köznevelési törvény, a szakképzési törvény és a közoktatási intézmények állami fenntartásáról szóló jogszabály felfüggesztését február 11-ével. A tárgyalási témák között említi még, hogy az életpályamodell bevezetésének ne legyen következménye a munkaterhek növekedése és a létszámleépítés, továbbá a közszféra egészére vonatkozóan valósuljon meg a közalkalmazotti bértábla legalább 20 százalékos emelése.

A PDSZ pénteken jelentette be, hogy kilép a korábbi sztrájkbizottságból, nem írja alá a kormány által javasolt megállapodást, és új sztrájkbizottságot kezdeményez.

A minőségi oktatás a cél

Az emberi erőforrások minisztere korábban elmondta: a köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja, hogy minőségi és versenyképes oktatást alakítsanak ki. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen.

A HÖOK-kal is megállapodtak

Hétfőn részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni.

A megválasztott érdekvédelmi szervezetnek vannak fórumaik, a civil szervezetek pedig ezerféle más módon tudnak véleményt nyilvánítani, hol szalonképesen, hol egy kicsit kevésbé – mondta Balog Zoltán a HÖOK-kal kötött részmegállapodást követően. Az emberierőforrás-miniszter ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy miért nem a Hallgatói Hálózattal (HaHa) tárgyal a kormány. „Ha nem vesszük komolyan, hogy kit legitimálnak a választók arra, hogy a nevükben ki az, aki képviseli őket, akkor a dolog teljesen parttalan lesz, és akkor bárki bármikor dönthet úgy, hogy akkor most ő képviseli a hallgatókat” – fogalmazott Balog.

Maruzsa Zoltán korábban az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: törvény nevesíti a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját mint az egyetlen hallgatói érdekvédelmi szervezetet, így csak a HÖOK lehet legitim tárgyalópartner a kormányzat számára. A helyettes államtitkár úgy látja: ha a HaHa vezetői olyan népszerűek az adott intézményekben, akkor induljanak el a HÖOK-választásokon, és ha megnyerik, akkor a HaHa-hátterű HÖOK-kal fog tárgyalni a mindenkori kormány. Ugyanezt javasolta Maruzsa az Oktatói Hálózat tagjainak számára: ha tárgyalni akarnak az oktatási államtitkársággal, pályázzák meg a dékáni és a rektori pozíciókat, és a rektori konferencia révén asztalhoz ülhetnek a mindenkori kormányzattal.