Egy csónakban: Balog megállapodott a pedagógusokkal

Megszületett a megállapodás a kormány és a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottsága között.

WA
2013. 01. 22. 10:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megállapodást írt alá a pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottságával a kormány nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a tárca oktatási államtitkársága nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten. A dokumentumot ellátta kézjegyével a sztrájkbizottság részéről Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképző Szakszervezet elnöke.

A pedagógustársadalom 90 százalékát képviselik

Balog Zoltán az aláíráshoz kapcsolódó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a szerződés azért jelentős, mert a szakszervezetek vállalták a kormánnyal a partneri szerepet, „beszállnak a csónakba, a Klebelsberg nevezetű hajó pedig az iskolák állami fenntartásba vétele felé halad”. Ez azt szolgálja, hogy a gyermekek és a pedagógusok jobb helyzetbe kerüljenek azzal, hogy emelkedik az oktatás színvonala és a pedagógusok biztonságosabban tudják a szakmai pályafutásukat tervezni.

A miniszter azt mondta, a szakszervezetek a megállapodással megteremtették a bírálat jogát, illetve a befolyásolás és együttműködés lehetőségét. Emlékeztetett arra, a kormány tavaly november végén már megegyezett a munkástanácsok, valamint a zene- és táncművészek szakszervezetének pedagógustagozatával is. Reményét fejezte ki, hogy más pedagógus-szakszervezetek is belátják, „érdemes együttműködni”. Akikkel eddig megállapodtak, azok a pedagógustársadalom mintegy 90 százalékát képviselik – mondta.

A megállapodásból a miniszter kiemelte a monitoringbizottság megalakulását, amely a közoktatási intézmények állami fenntartásba átadását kíséri figyelemmel. Utalt arra, hogy a szerződésben vállalták egy kollektív szerződés későbbi megkötését is, az ehhez fűződő munkát rövidesen megkezdik.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a legfontosabb az oktatás színvonalának emelése, valamint az esélyegyenlőség megteremtése, mert jelenleg a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységben él, és esélyeik a kitörésre nem nőnek az oktatás során. Ugyanígy lényeges a pedagógusok megbecsültségének visszaállítása, növelése. Ennek érdekében hamarosan nyilvánosságra hozzák azt a rendeletet, amely új ösztöndíjprogramot indít azoknak, akik tanári szakokra jelentkeznek; ők a minimálbér összegét megközelítő juttatást kaphatnak – jegyezte meg.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke megjegyezte: azért írták alá a megállapodást, mert lehetőséget ad arra, hogy a közoktatás reformjában ellenőrző szerepet töltsenek be a szakszervezetek. Ez azzal a felelősséggel és feladattal jár, hogy közreadják észrevételeiket, ha pedig problémát látnak, azonnal jelzik – ígérte.

Nagyobb az esély a pedagógus-életpályamodellre

Kérdésre válaszolva a miniszter közölte: a pedagógus-életpályamodell bevezetésére, amely 30-40 százalékos béremelésre ad lehetőséget, „ma nagyobb esély van, mint néhány hónappal ezelőtt”. Ha mégsem így alakulna a pénzügyi rendszer válsága miatt, akkor mindazokat a pluszfeladatokat, amelyeket az átállás miatt kell a pedagógusoknak elvégezniük, kifizetik nekik.

A miniszter rámutatott: 4-5 milliárd forintos pluszigényt jelent az, hogy a pedagógusok megkapják az eddigi kafetériájukat, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ továbbra is megad nekik. Szólt arról, hogy a tanév végéig fenntartják ezen a téren és nyugdíjügyben is az eddigi állapotokat, mert „senki sem kerülhet rosszabb helyzetbe”.

Galló Istvánné szintén kérdésre válaszolva elmondta: a megállapodás garancia arra, hogy a pedagógus-álláshelyek átszervezések miatti megszűnésének mértékét „nagyon erősen” lehessen mérsékelni. Úgy fogalmazott, szakszervezeti feladat a munkavállalók érdekképviselete, s ebbe beletartozik a kormányzattal való együttműködés is, amellett hogy mindig is kritikusan szóltak a kormányok közoktatást érintő intézkedéseiről, ha azok nem találkoztak a szakszervezetek véleményével. Hozzátette: az egész közszférára vonatkozó 20 százalékos bértábla-növelési követelésről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács pénteken tárgyal.

A PDSZ megalakította az új sztrájkbizottságot

Eközben megalakította az új sztrájkbizottságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A tárgyalásokat kezdeményező, a miniszterelnöknek címzett levelet eljuttatták el az MTI-hez is. Mendrey László, a PDSZ elnöke a levélben egyebek mellett azt írta: a kormány kezdeményezze a nemzeti köznevelési törvény, a szakképzési törvény és a közoktatási intézmények állami fenntartásáról szóló jogszabály felfüggesztését február 11-ével. A tárgyalási témák között említi még, hogy az életpályamodell bevezetésének ne legyen következménye a munkaterhek növekedése és a létszámleépítés, továbbá a közszféra egészére vonatkozóan valósuljon meg a közalkalmazotti bértábla legalább 20 százalékos emelése.

A PDSZ pénteken jelentette be, hogy kilép a korábbi sztrájkbizottságból, nem írja alá a kormány által javasolt megállapodást, és új sztrájkbizottságot kezdeményez.

A minőségi oktatás a cél

Az emberi erőforrások minisztere korábban elmondta: a köznevelés és a felsőoktatás változásainak célja, hogy minőségi és versenyképes oktatást alakítsanak ki. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen.

A HÖOK-kal is megállapodtak

Hétfőn részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni.

A megválasztott érdekvédelmi szervezetnek vannak fórumaik, a civil szervezetek pedig ezerféle más módon tudnak véleményt nyilvánítani, hol szalonképesen, hol egy kicsit kevésbé – mondta Balog Zoltán a HÖOK-kal kötött részmegállapodást követően. Az emberierőforrás-miniszter ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy miért nem a Hallgatói Hálózattal (HaHa) tárgyal a kormány. „Ha nem vesszük komolyan, hogy kit legitimálnak a választók arra, hogy a nevükben ki az, aki képviseli őket, akkor a dolog teljesen parttalan lesz, és akkor bárki bármikor dönthet úgy, hogy akkor most ő képviseli a hallgatókat” – fogalmazott Balog.

Maruzsa Zoltán korábban az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: törvény nevesíti a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját mint az egyetlen hallgatói érdekvédelmi szervezetet, így csak a HÖOK lehet legitim tárgyalópartner a kormányzat számára. A helyettes államtitkár úgy látja: ha a HaHa vezetői olyan népszerűek az adott intézményekben, akkor induljanak el a HÖOK-választásokon, és ha megnyerik, akkor a HaHa-hátterű HÖOK-kal fog tárgyalni a mindenkori kormány. Ugyanezt javasolta Maruzsa az Oktatói Hálózat tagjainak számára: ha tárgyalni akarnak az oktatási államtitkársággal, pályázzák meg a dékáni és a rektori pozíciókat, és a rektori konferencia révén asztalhoz ülhetnek a mindenkori kormányzattal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.