Sukoró-per: nincs új a nap alatt

A Sukoró-ügyként ismertté vált büntetőper ötödrendű vádlottjának vallomása szerint nem volt tudomása a színlelt ajándékozásról.

A vádiratban szereplő cselekmények idején előbb ügyvédjelöltként, majd ügyvédként tevékenykedő V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják. A felolvasott vallomások alapján a vádlottnak – aki adásvételi szerződéseket készített Joav Blum izraeli–magyar származású üzletembernek – nem volt tudomása arról, hogy a vállalkozó színlelt ajándékozás révén jutott albertirsai és pilisi ingatlanokhoz.

Mint az iratokból ismert, a vállalkozó azért vásárolt földeket a két településen, hogy azokon egy kaszinóberuházást valósítson meg. Ez az elképzelése azért hiúsult meg, mert a Pénzügyminisztérium tájékoztatta, hogy ebben a régióban már kiírtak egy kaszinóműködtetésre szóló pályázatot, egy másik létrehozását pedig már nem támogatnák.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség öt ember ellen emelt vádat: Markó Andreán kívül Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.

Mindenki tagad

Tagadta bűnösségét Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a büntetőper harmadrendű vádlottja. Markó Andrea – akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg – szerdán úgy fogalmazott: a vagyongazdálkodási tanács tagjaként „jóhiszeműen és a jogszerűségről megfelelően meggyőződve hagytam jóvá a csereszerződést, ez nem minősülhet bűncselekménynek”.

Hétfőn Császy Zsolt is tagadta bűnösségét: a büntetőper másodrendű vádlottja a Szolnoki Törvényszéken tett vallomást, s bejelentette, hogy az ügyészség kérdéseire nem kíván válaszolni. Az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója – akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg – úgy fogalmazott: „büntetőjogi felelősségemet nem ismerem el, és a per e helyre való kijelölése méltatlan helyzetbe hozza a Szolnoki Törvényszéket mint minden tisztességes bíróságot, mert ezt az eljárást politikai érdekeknek alárendelve, azokat kiszolgálva folytatták mindeddig”.

Tátrai tagadta bűnösségét

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Központi Nyomozó Főügyészség Császy Zsolton kívül további három ember ellen emelt vádat. Tátrai Miklós, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével felelősségre vont elsőrendű vádlott, az MNV volt vezére január 9-én tagadta bűnösségét. A január 10-i tárgyaláson az ügyész visszautasította az elsőrendű vádlottnak azt az állítását, hogy az egész ügy egy koncepciós eljárás.

A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt vádolja. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Mikor következik Gyurcsány?

Január végén dőlhet el, hogy mikorra idézik be tanúként Gyurcsány Ferencet a Sukoró-ügy tárgyalására. A volt miniszterelnököt a telekcsereügylet miatt az ügyészség meggyanúsította, de bizonyítottság hiányában végül nem emeltek ellene vádat. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.