A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt értékesítési igazgatója – akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg – úgy fogalmazott: „büntetőjogi felelősségemet nem ismerem el, és a per e helyre való kijelölése méltatlan helyzetbe hozza a Szolnoki Törvényszéket mint minden tisztességes bíróságot, mert ezt az eljárást politikai érdekeknek alárendelve, azokat kiszolgálva folytatták mindeddig”. Hozzátette, jogi fenntartásai ellenére bízik abban, hogy „az igazság nem lehet helyhez kötött”, ezért érdemben kívánja segíteni az eljárás lefolytatását.
A korábban több állami vagyonkezelő társaságnál dolgozó és több ezer vagyonértékesítésben közreműködő Császy Zsolt vallomásában elmondta: a 2008-tól működő MNV Zrt.-nél pályázat útján nyerte el az értékesítési igazgatói posztot. Elsődleges feladata az volt, hogy jogi szempontból ellenőrizze az értékesítési eljárás során született dokumentumokat, a döntés-előkészítéseket és a döntések végrehajtását. A másodrendű vádlott közölte, mindezekből következik, hogy jogi és nem üzleti tevékenységet végzett, és ebbe nem tartozott bele az értékbecslések szakmai felülvizsgálata, mert azoknak nem a tartalmáért, hanem a meglétéért volt felelős.
A másodrendű vádlott 45 észrevételt tett
Császy Zsolt a vádiratra 45 észrevételt tett, és egyebek között azt mondta: nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy ő utasítást adott volna a telekszerződéssel kapcsolatban az értékbecslés áttervezésére, erre a nyomozati iratokban nincs bizonyíték. „Ez nem tekinthető másnak, mint az igazságszolgáltatás lesüllyesztésének ( ) egy politikai párt sajtótájékoztatóján politikai érdekből elhangzott gyanúsítás szintjére” – jegyezte meg.
A vádlott jelezte, hogy az eljárás során történt előzetes letartóztatása miatt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. A Szolnoki Törvényszéken azt mondta, a fogva tartása alatt pszichikai kényszer alatt tartották, például elvették tőle azt a mankót, amelyre korábbi balesete miatt szüksége lett volna a járáshoz. Ügyészi közbevetett kérdésre – miszerint a fogva tartása és a kihallgatás alatt érte-e fizikai erőszak – Császy Zsolt nemmel felelt.
Tátrai tagadta bűnösségét
A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Központi Nyomozó Főügyészség Császy Zsolton kívül további három ember ellen emelt vádat. Tátrai Miklós, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével felelősségre vont elsőrendű vádlott, az MNV volt vezére január 9-én tagadta bűnösségét. A január 10-i tárgyaláson az ügyész visszautasította az elsőrendű vádlottnak azt az állítását, hogy az egész ügy egy koncepciós eljárás.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt vádolja. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.
Mikor következik Gyurcsány?
Január végén dőlhet el, hogy mikorra idézik be tanúként Gyurcsány Ferencet a Sukoró-ügy tárgyalására. A volt miniszterelnököt a telekcsereügylet miatt az ügyészség meggyanúsította, de bizonyítottság hiányában végül nem emeltek ellene vádat. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.
