Markó Andrea – akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg – úgy fogalmazott: a vagyongazdálkodási tanács tagjaként „jóhiszeműen és a jogszerűségről megfelelően meggyőződve hagytam jóvá a csereszerződést, ez nem minősülhet bűncselekménynek”. Megjegyezte: a szerződés jogszerűtlenségének kérdése csak a Sukoró-ügy mint politikai ügy kirobbanása után vetődött fel.
„Bűncselekménnyel vádolni a vagyontanács tagjait csak azért, mert nem gyanakodtak a szervezet szakértői által elkészített anyagok hitelességére, rosszhiszemű. Én megbíztam a szervezet működésében, és ha nem így lett volna, az ellehetetlenítette volna a munkavégzést” – mondta a bíróság előtt a volt szakállamtitkár.
Markó Andrea jelezte, hogy az értékbecslő céggel soha semmilyen kapcsolatban nem volt, az értékbecslőket nem ismerte, és nem tartott kapcsolatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azon munkatársaival sem, akik az értékbecslés elkészítését koordinálták. Közölte, ezeket a tanúvallomások hitelt érdemlően alátámasztják, az pedig, hogy tudomása lehetett az értékbecslés meghamisításáról, csak az ügyészség következtetése.
„Szokásos módon” kezelték a projektet
A vádlott indítványozta: a bíróság kötelezze az ügyészséget arra, hogy ha az fenntartja ellene azt a vádat, hogy ő bűncselekményt követett el, és tudomása volt az esetleges hamis értékbecslésről, nevezze meg és csatolja be konkrét bizonyítékait. „Ha ezt nem tudja megtenni, kérem a bíróságot, szólítsa fel az ügyészséget, álljon el a vádtól, és ne tegye tönkre egy jóhiszemű, ártatlan és lelkiismeretes munkát végző ember életét” – mondta.
A volt szakállamtitkár Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek az ügyben betöltött szerepe kapcsán arról beszélt: a tanúvallomások és a dokumentumok alapján kiderült, hogy a kormányfő nem utasította őt és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő akkori vezérigazgatóját a csereszerződés megszavazására, nem élt vissza hivatalával, „a projekt a szokásos módon, más projektekkel azonosan volt kezelve a közigazgatás rendszerében”.
Markó Andrea után a negyedrendű vádlott, F. Zsolt értékbecslő tett vallomást a bíróság előtt. Az üggyel összefüggő történéseket napra, órára, percre lebontva idézte fel, kitérve az ingatlanok értékelésének gyakorlatára. Jelezte, nem tudott arról, hogy a cserére kiszemelt albertirsai–pilisi, illetve a sukorói ingatlancsoportoknak az értékeléskor közük lett volna egymáshoz, és azt sem tudta megmondani, utólag ki korrigálta az általa munkaanyagként elkészített elsődleges értékelést.
A másodrendű vádlott is tagadta bűnösségét
A sukorói telekcsere-szerződés ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség öt ember ellen emelt vádat: Markó Andreán kívül Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
Hétfőn Császy Zsolt is tagadta bűnösségét: a büntetőper másodrendű vádlottja a Szolnoki Törvényszéken tett vallomást, s bejelentette, hogy az ügyészség kérdéseire nem kíván válaszolni. Az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója – akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg – úgy fogalmazott: „büntetőjogi felelősségemet nem ismerem el, és a per e helyre való kijelölése méltatlan helyzetbe hozza a Szolnoki Törvényszéket mint minden tisztességes bíróságot, mert ezt az eljárást politikai érdekeknek alárendelve, azokat kiszolgálva folytatták mindeddig”.
Tátrai tagadta bűnösségét
A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Központi Nyomozó Főügyészség Császy Zsolton kívül további három ember ellen emelt vádat. Tátrai Miklós, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével felelősségre vont elsőrendű vádlott, az MNV volt vezére január 9-én tagadta bűnösségét. A január 10-i tárgyaláson az ügyész visszautasította az elsőrendű vádlottnak azt az állítását, hogy az egész ügy egy koncepciós eljárás.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt vádolja. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédjét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.
Mikor következik Gyurcsány?
Január végén dőlhet el, hogy mikorra idézik be tanúként Gyurcsány Ferencet a Sukoró-ügy tárgyalására. A volt miniszterelnököt a telekcsereügylet miatt az ügyészség meggyanúsította, de bizonyítottság hiányában végül nem emeltek ellene vádat. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.
