Markó Andrea után a negyedrendű vádlott, F. Zsolt értékbecslő tett vallomást a bíróság előtt. Az üggyel összefüggő történéseket napra, órára, percre lebontva idézte fel, kitérve az ingatlanok értékelésének gyakorlatára. Jelezte, nem tudott arról, hogy a cserére kiszemelt albertirsai–pilisi, illetve a sukorói ingatlancsoportoknak az értékeléskor közük lett volna egymáshoz, és azt sem tudta megmondani, utólag ki korrigálta az általa munkaanyagként elkészített elsődleges értékelést.
A másodrendű vádlott is tagadta bűnösségét
A sukorói telekcsere-szerződés ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség öt ember ellen emelt vádat: Markó Andreán kívül Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
Hétfőn Császy Zsolt is tagadta bűnösségét: a büntetőper másodrendű vádlottja a Szolnoki Törvényszéken tett vallomást, s bejelentette, hogy az ügyészség kérdéseire nem kíván válaszolni. Az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatója – akit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádoltak meg – úgy fogalmazott: „büntetőjogi felelősségemet nem ismerem el, és a per e helyre való kijelölése méltatlan helyzetbe hozza a Szolnoki Törvényszéket mint minden tisztességes bíróságot, mert ezt az eljárást politikai érdekeknek alárendelve, azokat kiszolgálva folytatták mindeddig”.
Tátrai tagadta bűnösségét
A sukorói telekcsere-szerződés ügyében január 7-én kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Központi Nyomozó Főügyészség Császy Zsolton kívül további három ember ellen emelt vádat. Tátrai Miklós, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével felelősségre vont elsőrendű vádlott, az MNV volt vezére január 9-én tagadta bűnösségét. A január 10-i tárgyaláson az ügyész visszautasította az elsőrendű vádlottnak azt az állítását, hogy az egész ügy egy koncepciós eljárás.
