A diákok délelőtt az ELTE Múzeum körúti épületében több teremben is leállították az oktatást, ezzel tiltakozva az egyetemet érintő pénzelvonás ellen. A hallgatók azt kérték az előadásokon ülő diákoktól, hogy vegyenek részt egy fórumon.
Mire jó a blokád?
Hét hallgatói csoport indult el, hogy a Múzeum körúti épületcsoporton belül több órát is megszakítson, és további hallgatókat vonjon be a kora délutánra tervezett újabb hallgatói fórumba. Az MTI tudósítójának a délutáni fórum céljáról csak annyit mondtak, hogy arról majd ott helyben határoznak. Az előadóteremben a Hallgatói Hálózat blokádra felhívó szórólapját is osztogatták. A brosúrán a „Mire jó a blokád?” kérdésre azt a választ adják: „Az ellenállás és a nyomásgyakorlás központja, bázisa. A hallgatók az aktuálpolitika által indokolt helyzetben átveszik, visszaveszik az épület irányítását.”
A hétfő délelőtt meghirdetett egyetemi „blokád” folytatása mellett szavazott a többség az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán délután megtartott második hallgatói fórumon – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A fórum egyik moderátora által felolvasott, a felsőoktatásról szóló nyilatkozatot nagy többséggel szintén támogatták a fórum résztvevői. A szövegben az áll: a forráskivonásokkal ellehetetlenül az egyetemek működése, oktatókat bocsáthatnak el, miközben a hallgatók helyzete is egyre kilátástalanabbá válik. Emellett a tervezett alkotmánymódosítás elfogadása esetén a felsőoktatási intézmények elvesztenék egyetemi autonómiájukat.
A fórum résztvevői azt is megszavazták, hogy támogatják a Hallgatói Hálózat által megfogalmazott, a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos követeléseket tartalmazó, tavaly decemberi hat pontot, amely megítélésük szerint még mindig nem teljesült. A második fórum arról döntött még, hogy késő délután újabb, mindenki számára nyitott fórumot tartanak. A diákok délelőtt az ELTE Múzeum körúti épületében több teremben is leállították az oktatást, ezzel tiltakozva az egyetemet érintő pénzelvonás ellen.
Csak a baráti tanszékek lettek „elfoglalva”
A Heti Válasz Online a helyszínen szerzett tapasztatok alapján állítja, nem történt tényleges egyetemfoglalás az ELTE BTK-n, csupán a HaHa- és Milla-szimpatizáns intézeteket és tanszékeket szállták meg a diákok. A HaHa aktivistái főként a BTK Múzeum körúti főépületének Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében (Esztétika Tanszék, Filmtudományi Tanszék, Média és Kommunikáció Tanszék), annak termeiben, illetve az épület központi előadójának számító I. Tóth Zoltán teremben akcióztak. Mivel a Milla szervezete és a Hallgatói Hálózat is több szálon kötődik az ELTE BTK Esztétika Tanszékéhez, nem lehet arról beszélni, hogy annak termeit bármiféle ellenállást leküzdve foglalták volna el – írja a portál.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti campusán hét nagy épület található; a helyszíni tapasztalatok szerint ezek legtöbbjében – a főépületen, illetve annak néhány termén kívül – semmit sem lehetett érzékelni a felsőoktatási intézmény „blokádjából”.
Forrófejű agitátor
Az oktatási államtitkárság elfogadhatatlannak tartja, hogy „pár forrófejű agitátor” mások jogait korlátozva akadályozza a felsőoktatásban az órák megtartását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága közleményében azt írta: senkinek a jogát nem vitatják el a szabad véleménynyilvánításra, de minden tiltakozónak tudnia kell, hogy mások jogait sem korlátozhatják, bármennyire hisznek is saját igazságukban.
Emlékeztettek arra: a kormány teljesítette a hallgatók legfontosabb követeléseit, és erről tavaly decemberben a felsőoktatásban tanulók legitim képviselőivel részmegállapodást írtak alá, de a még nyitott kérdésekről folyamatosan egyeztetnek az érintett képviseletekkel. „E tárgyalások a demokratikus jogállam eljárásai szerint folynak. A jövő értelmiségétől elvárható, hogy ezen kereteken belül fejezze ki véleményét” – fűzték hozzá.
Az államtitkárság kitért arra is, hogy a kormány eltörölte a keretszámokat, és ennek következtében a bejutás egyetlen feltétele a megfelelő tudást tükröző elegendő pontszám elérése lett, így jelenleg 100 ezer feletti a meghirdetett magyar állami ösztöndíjas helyek száma. A formálódó új finanszírozási rendszerben az egyetemek, főiskolák oktatási, tudományos, kutatási autonómiáját továbbra is garantálja az állam – írták.
Senki által meg nem választott
Külföldről támogatott politikai erők játékszerének nevezte a Hallgatói Hálózatot a Professzorok Batthyány Köre (PBK) pécsi csoportjának elnöke hétfői közleményében. A Hallgatói Hálózat „egy senki által meg nem választott, a hallgatók képviseletére fel nem jogosított csoportosulás, amelyről rövid idő alatt kiderült, hogy külföldről támogatott politikai erők játékszerévé vált” – írta Visy Zsolt. A nyilatkozatot a Pécsi Újság közölte. A közleményt kiadó csoport aggodalommal figyeli a PTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karán a HaHa által február 11-12-ére tervezett Szabadegyetem rendezvényt. A PBK pécsi csoportja továbbra is a hallgatói önkormányzatot tekinti az egyetemi hallgatóság képviseletére jogosult szervezetnek.
„Sajnálatosnak tartjuk egyes kari vezetők magatartását, akik teret engedve, sőt támogatva a Hallgatói Hálózat törekvéseit, beengedik a politikát az egyetem falai közé” – olvasható a nyilatkozatban. A közlemény aláírói bíznak a hallgatók józanságában, az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalásaik sikerében. Remélik, hogy azok az oktatók, akik a HaHa mozgalmához csatlakoztak, „felismerik a helyzet fonákságát, és céljaikat nem a diákság hátára felkapaszkodva, egy illegitim szervezet útján próbálják meg elérni”.
A HÖOK nem tudott róla
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítja a „kényszeren alapuló röghöz kötést” és kéri a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását – közölte a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel.
Ismert: a Fidesz–KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Erre reagálva az Emmi közleményében emlékeztetett: a HÖOK korábban elfogadta, hogy a kabinet ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld a szaktárcának a szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek mostanáig nem tett eleget. A kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik ebben a kérdésben is a két fél között – közölte az erőforrás-minisztérium.
Soros a háttérben
A Hallgatói Hálózat hétfő délután három órára tüntetést is hirdetett a Deák térre. A hálózat mozgolódásairól a Magyar Nemzet írta meg, hogy nagyban köthetőek Soros György üzletember nevéhez, és Bajnai Gordonékkal is lepaktáltak. Ezt a Hír Televízió Célpont címmű műsora derítette ki: a szélsőbalos gondolkodó radikális módszereit alkalmazó amerikai szakemberek által felkészített aktivisták politikai megállapodás végett ültek asztalhoz a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014-gyel.
Ismert, egybecseng bizonyos felsőoktatási kérdésekben a Hallgatói Hálózat, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány, az MSZP és a Demokratikus Koalíció álláspontja. Egyik félnek sincs ellenére a tandíj, és mindannyian eltörölnék a röghöz kötésnek nevezett hallgatói szerződéseket.
