A fideszes képviselő hangsúlyozta: a most tárgyalt javaslat elfogadásával az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság döntésének, valamint társadalmilag fontos kérdésekre ad az „évek óta ismert kormányzati szándékkal összhangban lévő és a társadalom többségének támogatását élvező válaszokat”.
Leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság határozatában nem tartalmi kritikát fogalmazott meg az alaptörvényben szereplő szabályokkal kapcsolatban, hanem közjogi érvénytelenséget állapított meg. A kormánypártok most ezt orvosolják, de a Fidesz–KDNP korábbi alkotmányos elképzelései nem változtak – szögezte le.
A konkrét módosítások közül Gulyás Gergely kiemelte a házasság és a család védelmét deklaráló cikk kiegészítését, amely kimondja, hogy a házasság és a szülő–gyermek viszony a család alapja. Hangsúlyozta: ez összhangban áll a múlt héten elfogadott új polgári törvénykönyvvel is, ráadásul „senkitől nem vesz el semmit, mégis kiemelt védelmet nyújt a család és a gyermekek számára”.
A kommunista diktatúra elítélését és a diktatúra vezetőit illető juttatások csökkentésének lehetőségét tartalmazó cikk módosításával kapcsolatban Gulyás Gergely megerősítette: a kormánypárti frakciók véleménye egyértelmű, megmásíthatatlan. Ugyanakkor függetlenül az MSZP kormányzásának minőségétől és a „korábbi szocialista pártvezetők és miniszterelnökök diktatúrában játszott nem jelentéktelen szerepétől” az alkotmányos szintű nevesített megbélyegzést indokolatlannak tartják a kormánypártok – fogalmazott Gulyás. A kormánypárti politikus ugyanakkor idézett abból a korábbi Ab-határozatból is, amely kimondja, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, és az MSZP ezt vállalta is.
A véleménynyilvánítással kapcsolatos cikkely módosításáról szólva azt mondta, erre azért van szükség, mert a baloldali ellenzék hivatásának tekinti az ország rossz hírének keltését és a Magyarországgal kapcsolatos külföldi botránykeltést, így hatékony eszköz lehet, ha a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal megsértett közösség tagja bíróság előtti igényérvényesítésre lesz jogosult.
A felsőoktatási hallgatói szerződésekkel összefüggő módosításnál Gulyás Gergely leszögezte: az Ab semmilyen tartalmi kifogást nem emelt a szabályozás ellen, kizárólag a rendeletben szabályozás miatt állapított meg alkotmányellenességet, és azt írta elő, hogy magasabb szintű jogszabályban kell szabályozni ezt a kérdést, az alkotmány pedig ilyen. A kormánypártok álláspontja változatlan, és a véleménykülönbségek tárgyalásos úton való feloldásának hívei akkor is, ha a társadalom döntő többsége a kormánnyal ért egyet, és „akkor is, ha egy törpe kisebbség agresszív és több esetben jogellenes fellépése hazai elismertség hiányában külföldi támogatásra támaszkodik” – fogalmazott a fideszes politikus.
Napirend előtti felszólalásában a KDNP-s Földi László azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés sportbizottsága következő ülésén vegye napirendre azt a kérdést: hogyan tudná Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaszi javaslattétele előtt legegységesebben kifejezésre juttatni álláspontját, mely szerint a birkózást mint sportágat 2020 után is az olimpia programjában szeretné látni. Szerinte a NOB múlt kedden elhamarkodott döntést hozott, amikor állásfoglalásában a birkózás elhagyását javasolta a nyári olimpiai játékok programjából. Világbotrányt idézett elő a döntés, külföldi sportegyesületek tiltakoznak, és nemzetközi szervezetek emelték fel hangjukat a döntés ellen, amely ókori olimpiai sportágat érint – hangoztatta. Földi László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt olimpiák során összesen 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet szereztek a magyar birkózók. Úgy fogalmazott: „fel kell emelnünk a szavunkat nekünk, magyaroknak is, és akaratunknak jól hallhatónak kell lennie a nemzetközi kánonban, amely a birkózás visszaszavazását követeli.”
A felszólalásra reagáló Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár kiállt amellett, hogy küzdeni kell a sportág érdekeiért. Az államtitkár szerint sok sportágban az tapasztalható, hogy a pénz és a látványosság sokkal fontosabbnak tűnik. Jelezte: azért ő válaszolt a felszólalásra, mert Simicskó István sportért felelős államtitkár éppen a miniszterelnökkel tárgyal a sport finanszírozásáról.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002–10 közötti „nemzetpusztító időszak” politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009. júliusi gárdistatüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét. Szerinte a kormánypártokban nincs kellő akarat, hogy a magyar nép érdekében megtegyék az elszámoltatást, azonban ennek hiányában hiteles kormányzásról sem lehet szó, ezt pedig a választók nem fogják megbocsátani.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 nyarán az Országgyűlés határozatot fogadott el a 2006-os őszi események kapcsán, és megkövetett minden ártatlan áldozatot. Azóta 149 károsult részére összesen 270 millió forint kártérítést fizettek ki. Az államtitkár közölte azt is, hogy a 2006-os őszi jogellenes intézkedések miatt 85 rendőr ellen indult büntetőeljárás, ezek egyharmadát megszüntették, egyharmadban felmentő ítélet, egyharmadban marasztaló ítélet született, és jelenleg is kilenc fővel szemben van folyamatban eljárás.
