Az oktatáspolitikai egyeztetéseket még januárban kezdték meg az ellenzéki szervezetek. A megállapodást az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt képviselői írták alá, rögzítve: amint lehetőségük lesz rá, ismét 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt, és megszüntetik a hallgatói szerződéseket.
Kiálltak az iskolai, a pedagógusi és az egyetemi autonómia „helyreállítása” mellett is. A záródokumentum szerint szükséges megteremteni a jogi és a pénzügyi feltételeket ahhoz, hogy az oktatás ismét helyi közüggyé váljon, biztosítani kell az állami–önkormányzati iskolák világnézeti semlegességét, és azt, hogy ne kaphassanak kevesebb támogatást az egyházi fenntartású oktatási intézményeknél.
A nyilatkozatot ismertető MSZP-s Hiller István elmondta: az önfinanszírozó felsőoktatást színvonalromboló rögeszmének tartják, amelynek következménye drasztikus forráskivonás, oktatók elbocsátása és a fiatalok elvándorlása. A volt oktatási miniszter az MTI kérdésére közölte, egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét vizsgálja. A most elfogadott dokumentum így erről mindössze azt tartalmazza: a hallgatói teljesítmény és a szociális helyzet függvényében bővíteni akarják a felsőfokú tanulmányokhoz való hozzáférés lehetőségét.
A DK-t képviselő Szabó Zoltán ugyanakkor megjegyezte: pártja elkerülhetetlennek tartja a méltányos, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj bevezetését, nem elsősorban a felsőoktatás finanszírozása érdekében, hanem azért, mert az egyformán ingyenes tanulmányok lehetősége az egyébként is jobb lehetőségekkel rendelkező felső középosztálybeli családokat támogatja. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, jelentősen növelni akarják a felsőoktatás GDP-arányos támogatását, amely jelenleg mindössze 0,3-0,4 százalék.
Hiller hozzátette: bár most – elsőként az oktatáspolitika területén – formálisan befejeződtek az ellenzéki egyeztetések, nemcsak tandíjügyben, hanem más kérdések megbeszélése érdekében is folytatják majd az eszmecserét. Szerinte ezt az érettségi-, felvételi időszak, szeptemberben pedig a tankönyvpiac átalakítása teheti indokolttá.
A baloldal újra be szeretné vezetni a tandíjat, amivel megakadályoznák, hogy a szegény családok gyermekei a megfelelő tudáshoz jutva boldogulhassanak az életben – reagált csütörtöki sajtótájékoztatóján a fideszes Kucsák László. Az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja a baloldali ellenzék csütörtökön lezárult oktatáspolitikai egyeztetéssorozata kapcsán kijelentette, ugyanazok ültek egy asztalhoz, akik korábban tönkretették az oktatáspolitikát, akiknek tevékenységét bezárt iskolák, megcsapolt pedagógusbérek, fenntarthatatlan felsőoktatási intézmények, elbocsátott vagy megalázott pedagógusok jellemezték.
A baloldal veszélybe sodorta a fiatalok jövőjét is, amikor be akarta vezetni a tandíjat, de ezt a Fidesz által kezdeményezett népszavazás meggátolta – folytatta. Szerinte a napi hírekből tudni lehet, hogy újra erre készülnek, amivel elzárnák a lehetőséget a szegény családok gyermekei elől, hogy megfelelő tudáshoz jutva boldoguljanak az életben. A baloldali kormányok „kísérleti teleppé” változtatták az oktatásügyet, de Magyarország nem kér ebből – mondta a képviselő. Hangsúlyozta, a Fidesz-kormány határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy helyreállítsa a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését, emellett állami működtetésbe vette a kistelepülések oktatási intézményeit és biztosítani fogja a felsőoktatási intézmények fenntarthatóságát.
Az ellenzéki egyeztetéseket az MSZP hívta össze az úgynevezett demokratikus ellenzéki pártokkal – az LMP ezeken a megbeszéléseken nem vesz részt. A kezdeményezést Mesterházy november végén jelentette be. A szocialisták által kezdeményezett, nagyjából húsz témát felölelő egyeztetések január elején kezdődtek, és várhatóan március végéig tartanak.
