A bíróság azt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen dolgozó három hatósági ellenőrt hallgatta meg tanúként, akik a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egységes környezethasználati engedélyének (EKHE) előírt éves ellenőrzését végezték. A katasztrófa előtti utolsó ellenőrzést tizenegy nappal a gátszakadás előtt, 2010. szeptember 23-án tartották.
Az egyik, munkatársainak jelenlétében újból meghallgatott ellenőr fenntartotta a február 7-i vallomását, miszerint mindent rendben találtak, amikor a kiadott engedélyen pontról pontra végigmentek a cég képviselőjével. Mindannyian azt mondták: a tározók vizsgálata szemrevételezést jelentett, ennek során „elmentek a 9-es és 10-es tározók közötti gátfalon”, és körbejárták a 10-est. Mind a három tanú „közreműködőnek és együttműködőnek” írta le a Mal munkatársait. Az ajkai gyártelepen a harmadrendű vádlott, F. Józsefné környezetvédelmi vezető volt a kijelölt kapcsolattartó.
Egybehangzóan azt állították, hogy a tározók helyszíni bejárásakor nem észleltek eltérést az engedélyhez képest, amikor „vizuálisan”, azaz nem mintavétellel ellenőrizték a lerakott vörösiszapot. Azt mondták, hogy a Mal adatszolgáltatása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Laborvizsgálatokra, mintavételre nem kaptak utasítást, töltöttségi szintet nem ellenőriztek.
A tanúk azt mondták, hogy a vörösiszapon tárolt retúrvíz lúgkoncentrációját nem ellenőrizték, abból tudomásuk szerint más sem vett mintát. Később kérdésre válaszolva egyikük azt mondta, hogy a katasztrófa után vettek mintát a Torna-patakból, akkor erősen lúgos, 13-as pH-értéket mértek. Hozzátette: a tározóban tárolt anyag pH-értéke magasabb lehetett, ha hígítás után is ilyen magas értéket mértek. A 10-es kazettát szemrevételezték, repedést vagy vízkitörést nem észleltek, és eltömődött vízelvezető árkot sem. „Az feltűnt volna, és jegyzőkönyveztem volna” – mondta az egyik tanú.
A tárgyalás március 18-án újabb tanúk meghallgatásával folytatódik. Szabó Györgyi tanácsvezető ismertette: a bíróság március 21-én és 22-én – vádlottak részvételével – kétnapos szemlét és helyszíni kihallgatást tart a Mal gyártelepén, erről kép- és hangfelvétel készül.
A törvényszék elutasította azt az ügyészi indítványt, hogy a helyszíni tárgyalásra műszaki-technológiai szakértőt idézzenek be. Elutasították a negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécser védőjének a helyszíni bizonyítási kísérletre vonatkozó indítványát is.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a katasztrófa emberi jogi hatásait. Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, az újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.
