„Szükségesnek tartja-e a külföldi pénzügyi befektetőkkel az államadósság újratárgyalását?” A válaszadók 40 százaléka csak abban az esetben támogatná az újratárgyalást, amennyiben az nem rontja az ország megítélését, 26 százalék viszont még annak fennállása esetén is. Az ország megítélésének függvényében támogatók közt felülreprezentáltak az MSZP szavazók (pártválasztók), valamint a nők, az abszolút támogatók közt pedig a Jobbik és az LMP szavazói, illetve az érettségivel és felsőfokú oklevéllel rendelkezők. 22 százalék szerint az újratárgyalás több kárt okoz, mint hasznot, e csoport ezért nem érzi azt szükségszerűnek. Érdemes mindemellett kiemelni, hogy a válaszadók magas arányban, 12 százalékban nem tudták megítélni a kérdést.
Az Iránytű Intézet kutatása során felmérte egyes meghatározó demokratikus intézményekbe, illetve döntéshozatali szintekbe vetett társadalmi bizalom alakulását is. Ennek számszerűsítésekor a választói értékeléseket súlyozással leképezett elemi indexekkel jellemezték, az eredményeket pontszámban adták meg. A választópolgárok szemében a hétköznapi életet jelentősen befolyásoló, napi (párt)politikától, politikai küzdelmektől távolabb eső intézmények, illetve döntéshozatali szintek nagyobb bizalmat élveznek. A döntően protokolláris funkcióval bíró, a parlamentáris köztársasági kormányformából következő gyenge köztársasági elnöki szerep jóval nagyobb szimpátiát élvez, mint a végrehajtó hatalmat, illetve a törvényhozást megtestesítő intézmények.
A többség felülvizsgálna
„Ön kívánatosnak tartaná-e hazánk európai uniós tagságának, vagy a tagságból fakadó egyes kötelezettségek felülvizsgálatát?” A válaszadók 66,5 százaléka értett egyet e felvetéssel, 23,8 százaléka ellenezte azt, 9,7 százaléka pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben. A válaszadók jelentős többsége, közel kétharmada tehát támogatná egy, az uniós tagsággal és kötelezettségekkel kapcsolatos egyeztetési folyamat megkezdését.
Az uniós tagság, illetve az abból fakadó egyes kötelezettségek felülvizsgálatának támogatottságát pártválasztók szerinti bontásban is megvizsgálta az intézet. Jól látható, hogy az Együtt 2014 formációt támogatók táborán kívül minden releváns politikai erő támogatóinak túlnyomó többsége egyetért a felvetéssel. A kormánypártokat, valamint az ellenzéki MSZP-t és LMP-t támogatók véleményének megoszlása nagyban hasonló mintázatot mutat, míg a jobbikos pártválasztók táborán belül kiemelkedően magas a felülvizsgálat szükségességét helyeslők aránya.
Budapesten van a legtöbb nyertes
Az „Ön személyesen nyert azzal, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz?” című kérdésre a válaszadók 16,7 százaléka inkább nyert, míg inkább vesztett 44 százalék. A 18-29, illetve 60 év feletti korosztályok előnyösebbnek ítélik meg az EU-tagságot, közülük is inkább a férfiak tekintenek pozitívan az EU rájuk gyakorolt hatására, míg az ötvenes korcsoport kimagasló arányban (55 százalékban) negatívan ítéli meg a tagság hatásait.
Míg az 1000 fő alatti falvakban élők 9 százaléka érezte magát az integráció nyertesének, addig Budapesten már 27 százalék, az aprófalvaktól a fővárosig fokozatosan növekszik az EU-belépését pozitívabban értékelők aránya. Az „inkább vesztett” megítélést kimagasló arányban szintén a kisközségekben élő válaszadók jelölték (58 százalék), a fővárosban ez az arány már csak 23 százalék.
33 százalék teljesen elutasítja
A kutatásban megkérdezték a választópolgárok halálbüntetésről alkotott véleményét, felmérve – hipotetikusan felvetett – bevezetése társadalmi támogatottságának/elutasítottságának mértékét. A válaszadók kirívóan magas arányban tudtak véleményt alkotni a kérdésben, mindössze 1 százalékuk vélte úgy, nem tud a feltett kérdésre választ adni.
A válaszadók többsége, 55 százaléka a halálbüntetés bevezetésének abszolút támogatása mellett foglalt állást. A válaszadók 11 százaléka kifejtette azon véleményét, miszerint csupán speciális esetekben (például kirívóan életellenes bűncselekmények), de támogatná a bevezetést. A válaszadók 33 százaléka viszont teljes mértékben elutasítaná.
