Erdő Péter: Jézus megmutatta a legnagyobb szeretetet

Jézus története – amelyet az Újszövetség könyvei konkrétan és kézzelfoghatóan írnak le – nem a halállal, hanem a feltámadással fejeződik be a Földön.

KG
2013. 03. 29. 23:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bíboros közölte, Jézus halálának és feltámadásának jelentése van „a mi személyes életünkre nézve is”, mert ő „nem akármilyen ember volt, megmutatta a legnagyobb szeretetet”, feltámadásában pedig Isten igazolta Jézus életét és tanítását. Erdő Péter hangsúlyozta: az ember nem értelmetlenül sodródik „egy mechanikusan zajló eseménysorban, amit néhányan történelemnek neveznek, hanem egy értelmes, nagy egésznek a részét alkotjuk”. Az emberi életnek van értelme, benne a szenvedésnek és a halálnak is, „mi emberek pedig valamennyien testvérek vagyunk”, tehát „mindaz, amit a gyűlölködés, az emberi önzés szenvedésként rázúdít a világra, legyőzhető”.

Erdő Péter rámutatott: ha a tízparancsolatot megtartanák a gazdasági élet szereplői, „másképpen nézne ki körülöttünk a világ”, az egyház szociális tanítása pedig „nagyon sok új helyzetre adott értelmes reflexiót a hit szempontjából”. Kiemelte, hogy a bajbajutottaknak, a legjobban szenvedőknek a helyzetén tud enyhíteni az egyház. Utalt arra, hogy az idén is volt a nagyböjt időszakában élelmiszer-gyűjtési akció minden plébánián, ahol a helyi karitászcsoportok elosztották az adományokat a rászorulók között. Voltak olyan plébániák is, ahol az összegyűjtött tartós élelmiszerek nem bizonyultak elegendőnek, ezért ezekre a helyekre máshonnan csoportosítottak át. Hangsúlyozta: segíteni a rászorultakon eredendő kötelessége az egyháznak, maga Jézus is a szegények evangéliumát hirdette, „tehát különös küldetésünk van a szegények felé”.

A bíboros beszélt arról is, hogy Ferenc pápára jellemző „a nagyfokú közvetlenség és a kiváló érzék a lényeges dolgok iránt”, röviden és a lényeget hangsúlyozva beszél a katolikus hitről, „márpedig a mai embernek ez kell”, mert „a segítő szeretet és a hit igazságainak nyílt, egyszerű, közvetlen kimondása együtt rendkívül aktuális”.

A világsajtóban megjelent, őt a pápai tisztségre esélyesnek említő hírekre úgy reagált: „én ezt az egészet, ahogy megjelent a világsajtóban, nem tartottam igazán reális dolognak, viszont az is megtiszteltetés, hogy az embernek a neve egyáltalán eszébe jut valakinek”. Rámutatott: egy nem Európából érkező pápa nagyon jól kifejezi azt, hogy „az egész emberiségnek szól a küldetésünk”, az európai katolikusoknak pedig meg kell fogalmazniuk „a katolicizmusnak a sajátosan európai feladatát az egyetemes küldetés keretein belül”.

Az európai katolicizmus feladatai közé sorolta az ökumenikus dialógust, a keresztények közötti szolidaritás építését, az együttműködést a közel-keleti keresztényekkel, valamint az iszlámmal folytatott párbeszédet. Úgy fogalmazott: el kell érni, hogy „saját keresztény gyökereinkhez ne skizofrén módon viszonyuljunk”, hanem „becsüljük meg a keresztény kulturális örökséget”.

Erdő Péter felhívta a figyelmet arra: nem szabad az egyes közösségekre nyomást gyakorolni, hogy felejtsék el a nyelvüket, kultúrájukat. Véleménye szerint „az ésszerű integráció lehetőségét felkínálva” lehet a bevándorlók közösségeivel a kapcsolatot megteremteni, erre jó példa a francia katolikus iskolák működése, ott jelentős számú muzulmán diák tanul, és a legtöbb helyen nincs konfliktus. Mint mondta, ha egy társadalom „jól viszonyul a saját múltjához, jelenéhez és kultúrájához, akkor az mindenképpen befogadóbbá teszi”. Utalt egy felmérésre is, amely szerint aki egy „konkrét egyház keretében” vallásos, sokkal toleránsabb a más felekezetűekkel szemben, mint aki nem vallásos vagy „a maga módján vallásos”.

Megemlítette: azon dolgoznak, hogy a plébániák közösségei missziós tevékenységet is folytassanak a környezetükben. Ennek alapján húsvét után egy héttel kezdődik és öt hétig tart majd három budapesti téren a neokatekumenális mozgalom, azaz a napjainkhoz igazított hittanoktatás utcai missziója. Ugyanígy tovább lehet adni az örömhírt a kórházi lelkigondozásnál és a házi beteglátogatásokon, valamint a börtönökben is – tette hozzá.

A bíboros beszélt arról, hogy az internet világában új missziós lehetőségek nyílnak, amelyek segítségével „bizonyos lényeges dolgokra koncentrálunk, és azokra fel tudjuk hívni a figyelmet”, akár a YouTube-ra tett rövid történetekkel is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.