Erdő Péter: Jézus megmutatta a legnagyobb szeretetet

Jézus története – amelyet az Újszövetség könyvei konkrétan és kézzelfoghatóan írnak le – nem a halállal, hanem a feltámadással fejeződik be a Földön.

A bíboros közölte, Jézus halálának és feltámadásának jelentése van „a mi személyes életünkre nézve is”, mert ő „nem akármilyen ember volt, megmutatta a legnagyobb szeretetet”, feltámadásában pedig Isten igazolta Jézus életét és tanítását. Erdő Péter hangsúlyozta: az ember nem értelmetlenül sodródik „egy mechanikusan zajló eseménysorban, amit néhányan történelemnek neveznek, hanem egy értelmes, nagy egésznek a részét alkotjuk”. Az emberi életnek van értelme, benne a szenvedésnek és a halálnak is, „mi emberek pedig valamennyien testvérek vagyunk”, tehát „mindaz, amit a gyűlölködés, az emberi önzés szenvedésként rázúdít a világra, legyőzhető”.

Erdő Péter rámutatott: ha a tízparancsolatot megtartanák a gazdasági élet szereplői, „másképpen nézne ki körülöttünk a világ”, az egyház szociális tanítása pedig „nagyon sok új helyzetre adott értelmes reflexiót a hit szempontjából”. Kiemelte, hogy a bajbajutottaknak, a legjobban szenvedőknek a helyzetén tud enyhíteni az egyház. Utalt arra, hogy az idén is volt a nagyböjt időszakában élelmiszer-gyűjtési akció minden plébánián, ahol a helyi karitászcsoportok elosztották az adományokat a rászorulók között. Voltak olyan plébániák is, ahol az összegyűjtött tartós élelmiszerek nem bizonyultak elegendőnek, ezért ezekre a helyekre máshonnan csoportosítottak át. Hangsúlyozta: segíteni a rászorultakon eredendő kötelessége az egyháznak, maga Jézus is a szegények evangéliumát hirdette, „tehát különös küldetésünk van a szegények felé”.

A bíboros beszélt arról is, hogy Ferenc pápára jellemző „a nagyfokú közvetlenség és a kiváló érzék a lényeges dolgok iránt”, röviden és a lényeget hangsúlyozva beszél a katolikus hitről, „márpedig a mai embernek ez kell”, mert „a segítő szeretet és a hit igazságainak nyílt, egyszerű, közvetlen kimondása együtt rendkívül aktuális”.

A világsajtóban megjelent, őt a pápai tisztségre esélyesnek említő hírekre úgy reagált: „én ezt az egészet, ahogy megjelent a világsajtóban, nem tartottam igazán reális dolognak, viszont az is megtiszteltetés, hogy az embernek a neve egyáltalán eszébe jut valakinek”. Rámutatott: egy nem Európából érkező pápa nagyon jól kifejezi azt, hogy „az egész emberiségnek szól a küldetésünk”, az európai katolikusoknak pedig meg kell fogalmazniuk „a katolicizmusnak a sajátosan európai feladatát az egyetemes küldetés keretein belül”.

Az európai katolicizmus feladatai közé sorolta az ökumenikus dialógust, a keresztények közötti szolidaritás építését, az együttműködést a közel-keleti keresztényekkel, valamint az iszlámmal folytatott párbeszédet. Úgy fogalmazott: el kell érni, hogy „saját keresztény gyökereinkhez ne skizofrén módon viszonyuljunk”, hanem „becsüljük meg a keresztény kulturális örökséget”.

Erdő Péter felhívta a figyelmet arra: nem szabad az egyes közösségekre nyomást gyakorolni, hogy felejtsék el a nyelvüket, kultúrájukat. Véleménye szerint „az ésszerű integráció lehetőségét felkínálva” lehet a bevándorlók közösségeivel a kapcsolatot megteremteni, erre jó példa a francia katolikus iskolák működése, ott jelentős számú muzulmán diák tanul, és a legtöbb helyen nincs konfliktus. Mint mondta, ha egy társadalom „jól viszonyul a saját múltjához, jelenéhez és kultúrájához, akkor az mindenképpen befogadóbbá teszi”. Utalt egy felmérésre is, amely szerint aki egy „konkrét egyház keretében” vallásos, sokkal toleránsabb a más felekezetűekkel szemben, mint aki nem vallásos vagy „a maga módján vallásos”.

Megemlítette: azon dolgoznak, hogy a plébániák közösségei missziós tevékenységet is folytassanak a környezetükben. Ennek alapján húsvét után egy héttel kezdődik és öt hétig tart majd három budapesti téren a neokatekumenális mozgalom, azaz a napjainkhoz igazított hittanoktatás utcai missziója. Ugyanígy tovább lehet adni az örömhírt a kórházi lelkigondozásnál és a házi beteglátogatásokon, valamint a börtönökben is – tette hozzá.

A bíboros beszélt arról, hogy az internet világában új missziós lehetőségek nyílnak, amelyek segítségével „bizonyos lényeges dolgokra koncentrálunk, és azokra fel tudjuk hívni a figyelmet”, akár a YouTube-ra tett rövid történetekkel is.