Így ért véget a keddi ülésnap a parlamentben

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról szóló szerződésről, az állampolgársági törvény módosításáról, valamint az éghajlatváltozásról szóló jelentésről szóló vitával zárták a képviselők a keddi ülésnapot.

Az unió gazdaságának stabilitását biztosítja az a szerződés, amely 2013 január elsején életbe lépett, és amelynek kihirdetéséről a parlamentnek is döntenie kell. Martonyi János külügyminiszter expozéja szerint a fenntartható fejlődés és a versenyképesség megőrzése nemcsak uniós, hanem magyar cél is, mivel Magyarország exportjának 75 százaléka az unióba irányul. Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban többen kritikával illették az ország uniós politikáját, ennek a szerződésnek a ratifikálása egyértelmű jelzés számukra, hogy az ország az integráció centrumához tartozik.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, nagyon súlyos lépésről van szó, mivel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke korábban föderációs célokról beszélt. A szerződés aláírásával továbbmennek ezen az úton, ahol teljes politikai integráció a végcél, és erről népszavazásnak kellene döntenie.

A parlamentben is terítékre került a rezsicsökkentés kérdése, a témában Németh Szilárd és Rogán Antal is felszólalt.

Éles vita mellett folytatta az Országgyűlés a rezsicsökkentésről szóló előterjesztés tárgyalását kedden. Az ellenzék bírálta a kormányt a kiadásai miatt, míg a kormányoldal egyebek között a szolgáltatóknál eddig termelődött profitról beszélt.

A független Pősze Lajos (korábban jobbikos képviselő) ezzel szemben azt mondta, nem kell „túlmisztifikálni” a döntés jelentőségét, és nincs még arról szó, hogy „mindent Brüsszelből mondanának meg”. Ékes József (Fidesz) szerint fontos, hogy a szerződés lehetőséget biztosít arra, hogy nem eurózónatagként is ott lehetnek majd a csúcstalálkozókon, viszont a kötelezettségek nem mindegyike vonatkozik még az országra. Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter jelezte, a szerződés tartalmi részével egyetértenek, ezért annak ratifikálását is támogatják.

Változhat az állampolgárságról szóló törvény a fideszes Potápi Árpád János egyéni indítványára, aki expozéjában kifejtette: a magyar állampolgárságot kérők földrajzi helyére vonatkozó adatokat védenék, hogy azzal ne lehessen visszaélni. Hozzátette: erre különösen Szlovákiában és Ukrajnában van szükség, ahol nem ismerik el a második állampolgárságot, így ezen adatok megismerése külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekeket is sérthet. Tájékoztatása szerint eddig 402 ezer külföldi magyar kért állampolgárságot és 330 ezren tettek esküt.

Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztést. Hangsúlyozta, a kabinetnek fontos, hogy a határon túli magyarok a legnagyobb biztonságban érezhessék magukat magyar állampolgárságuk megszerzése után.

Steiner Pál (MSZP) kijelentette: az indítvány Magyarországon korlátozza a honosított állampolgárokról szóló adatok megismerését. A jobbikos Szávay István hangsúlyozta, a választási eljárással minden külhoni magyar névre szóló levelet kap, így a környező országok akkor biztosan megtudják, kik igényeltek magyar állampolgárságot, tehát ez az intézkedés nem védi őket. A független Schiffer András az LMP nevében szintén úgy vélte, a kabinet a HVG közhasznú adatigénylése elől akar kibújni a változtatással.

A fideszes Csóti György a vitában visszautasította a választás manipulálására vonatkozó feltételezéseket. „Mindenki magából indul ki” – fogalmazott Steiner Pál szavaira reagálva, majd hozzátette: a módosítás, ha nem is teljes, de újabb védelmet biztosít a felvidéki és kárpátaljai magyaroknak.

A kormány nevében Kovács Pál fejlesztési államtitkár ismertette a 2009–2010-es nemzeti éghajlat-változási program végrehajtásáról szóló jelentést. Mint mondta, a program keretében 54 ezer pályázatot valósítottak meg ebben az időszakban, összesen 2100 milliárd forint értékben, ugyanakkor a megítélt támogatások között sok olyan is található, amely nem járult hozzá az éghajlatváltozás leküzdéséhez.

A Fidesz nevében Schmidt Csaba támogathatónak nevezte a jelentést. A KDNP részéről Aradszki András állt ki a javaslat mellett. Göndör István (MSZP) szintén elfogadhatónak tartotta a jelentést, kiemelve: a klímaváltozás elleni küzdelemnek a mindennapokban is fontos célnak kell lennie. A jobbikos Korondi Miklós a program közlekedést érintő részeihez szólt hozzá, hangsúlyozva egyebek mellett a vasúti közlekedés és szállítás fejlesztésének fontosságát. A független Schiffer András felszólalásában élesen bírálta az Orbán-kormányt, amiért mindeddig nem készített éghajlatvédelmi stratégiát.