Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy – miután az Alkotmánybíróság (Ab) április 30-ai hatállyal semmisítette meg az eddigi Btk.-rendelkezést – májustól se lehessen önkényuralmi jelképeket viselni.
A parlament honlapján olvasható indítvány szerint a jövőben nem általános tiltást alkalmaz majd a Btk., így – mint az indoklásban olvasható – a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot, illetve az ezeket ábrázoló jelképeket.
A köznyugalom megzavarásának minősülne tehát az is, ha az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértenék meg e jelképekkel. „A XX. század legborzasztóbb időszaka nem veszhet a feledés homályába, így e totalitárius diktatúrák által elkövetett bűnök áldozataira emlékezés része az is, ha e diktatúrák jelképeinek használata bizonyos esetekben nem megengedett” – írta indoklásában Navracsics.
Hangsúlyozta, a javaslat az Ab határozatára és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára figyelemmel határozza meg újra mind a még hatályos, mind az új Btk.-ban a megsemmisített helyébe lépő új tényállást.
Az Alkotmánybíróság februárban alkotmányellenesnek nyilvánította és április 30-ai hatállyal megsemmisítette a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.
A most benyújtott Btk.-módosítás április 30-án lépne hatályba, hogy május 1-jétől se lehessen önkényuralmi jelképeket viselni.
Saját döntését dobta sutba az Alkotmánybíróság februári határozatával, mely törli a Btk.-ból az önkényuralmi jelképek tilalmát. Az Ab döntése kapcsán felvetődik a kérdés: vajon Nyugat-Európában miért csak a saját traumákhoz fűződő jelképek eshetnek tilalom alá?
Május elsején vörös csillaggal követel majd „munkát, kenyeret és fedelet a népnek” Vajnai Attila. A Munkáspárt 2006 politikusa Facebook-oldalán azt írja: pártja az alapvető emberi jogok, köztük a szociális jogok védelmét tartja elsődleges céljának a jelenlegi rezsimmel szemben.
A Századvég 2013 februárjában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság többsége nem ért egyet az alkotmánybíróság döntésével, melynek ismertsége a megkérdezettek körében jelentősnek mondható.
